A magyarországi felsőoktatási intézmények gazdálkodásának átfogó vizsgálatát javasolja Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula ezt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján közölte azzal összefüggésben, hogy hivatala befejezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gazdálkodásának áttekintését.
A fideszes politikus kifejtette: az ELTE-t érintően vizsgálták például a gépjárműbeszerzést, a munkavállalói szerződéseket, valamint azokat a 2002-2010 között megkötött szerződéseket, amelyek az egyetem üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatosak.
Budai Gyula szerint "ahhoz, hogy megnyugtató képet kapjunk" az ELTE gazdálkodásáról, további vizsgálatokra van szükség. Ezért azt javasolta Réthelyi Miklósnak, hogy az ELTE-t és a többi felsőoktatási intézményt illetően indítson átfogó belső vizsgálatot. Információik szerint ugyanis - folytatta - a többi egyetemen, főiskolán is hasonló jellegű problémák merülhetnek fel, mint az ELTE-n.MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
