Alapesetben – hivatalosan fogalmazva első alapképzésben – tizenkét félévet finanszíroz az állam azoknak, akiket támogatott képzésre vesznek fel. De mi a helyzet azokkal, akik tíz félévesnél hosszabb egyetemi képzésben vesznek részt, vagy akik a meglévő szakjuk mellett egy újabb képzést is szeretnének elkezdeni?
Nyúzott arc, karikás szemek, kialvatlanság – ezekről a tünetekről könnyen fel lehet ismerni a vizsgára készülő hallgatókat. Van, aki kávéval és koffeintablettával, más fekete teával és energiaitallal tartja ébren magát. És egyre többen vannak olyanok, akik amfetaminszármazékokkal küzdenek az álmosság ellen.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatóinak túlnyomó többsége elégedett az intézmény oktatási színvonalával - legalábbis egy tavaly ősszel végzett felmérés eredményei szerint.
Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.
Mintegy 15 ezer diák tartott zajos tüntetést pénteken Hágában a kormány póttandíj-terve ellen - közölte a helyi rendőrség.
A külföldi hallgatók megoldást jelenthetnek a magyar felsőoktatás egyes problémáira. Kérdés, hogy mivel tudják a hazai intézmények Magyarországra csábítani a hallgatókat, illetve kik járnak jól a külföldi fiatalok megjelenésével.
Több mint huszonöt egyetemi és főiskolai kar tart nyílt napot január 24. és 30. között: itt mindent megtudhatsz a felvételi ponthatárokról, a szakokról, az ösztöndíjakról és a kollégiumi férőhelyekről.
Negyven hazai egyetem és főiskola, harmincöt külföldi felsőoktatási intézmény, több tucatnyi szakiskola és nyelviskola – péntek reggel megkezdődött a tizenegyedik Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást. Az Eduline is kint van az Educatio kiállításon: megkeressük a legötletesebb standokat és a legnépszerűbb egyetemi-főiskolai ajándékokat, összegyűjtjük a legfontosabb felvételi tudnivalókat, és persze annak is utánajárunk, melyik felsőoktatási intézmény standjánál van a legnagyobb tömeg.
Ötven felsőoktatási intézmény, több tucatnyi szakiskola, nyelviskola és külföldi egyetem – január 21-én és 22-én megint megrendezik az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást a Papp László Budapest Sportarénában.
Több mint hárommillióan tanulnak a világ legnagyobb egyetemén, a pakisztáni Allama Iqbal Open Universityn, de az indiai, Indira Gandhiról elnevezett óriásegyetem rektorának sem lehet oka panaszra - legalábbis ami a hallgatók létszámát illeti.
„Ostoba legenda, hogy munkanélkülieket képeznek az egyetemek” – mondta Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában. Az oktatási bizottság elnöke szerint az tény, hogy a felsőoktatási képzési szerkezet rossz, azon mindenképpen változtatni kell, de az új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő akadémiai és gyakorlati képzés kettéválasztása nem jó megoldás.
Az amerikai Mississippi állam oktatási hatósága hosszú ideig nem talált ellenszert arra, hogy a középiskolás diákok az év végi záróvizsgák tesztlapjainak megoldásait mobiltelefonon továbbítják egymásnak. Elvégre több mint százezer tesztlap kitöltését nem lehet egyenként ellenőrizni. Ezért az állam egy technológiai céghez fordult: a vállalat számítógépen ellenőrzi a tesztlapokat, és kiválasztja azokat, amelyeken egyes kérdésekre olyan sokan válaszolnak egybehangzóan - jól vagy rosszul -, hogy az nem lehet véletlen. Az egyedüli magyarázat ilyen esetekben a puskázás lehet.
A keresztféléves képzésre jelentkező csaknem 7500 diák közül valamivel több mint hatezren kezdhetik meg új vagy újabb egyetemi, főiskolai tanulmányaikat - derül ki a felvi.hu honlapon közzétett ismertetőből.
Kevesebb mint egy hónapod van arra, hogy eldöntsd, melyik egyetemen vagy főiskolán szeretnél továbbtanulni: a választásban segít, ha ellátogatsz az intézmények nyílt napjára, ahol nemcsak a szakokról és a ponthatárokról, hanem az ösztöndíjakról, a mester- és doktori képzésekről is begyűjtheted a legfontosabb információkat. Dátumok és helyszínek.
Még egy hónapjuk van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be a felvételi kérelmüket; a jelentkezők 8280 képzés közül választhatnak.
Megvannak az idei keresztféléves felvételi ponthatárai: hatvan és hetven közötti pontszámmal már be lehetett jutni a legnépszerűbb mesterszakokra, a legtöbb pont - az előző évekhez hasonlóan - idén is a gazdaságtudományi képzésekhez kellett.
Miniszterek, országgyűlési képviselők és akadémikusok mellett egy pornószínésznő is szemináriumot tart a világ egyik legjobb egyetemén. A cambridge-i hallgatóknak a 35 éves Nicolette Blue tart szemináriumot arról, hogyan érvényesülhetnek az életben.
Közel kétszáz standdal és minden eddiginél színesebb programkínálattal, előadásokkal várják a látogatókat január 21-22-én a Papp László Budapest Sportarénában, a XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon.
Pénteken hozták nyilvánosságra a 2011-es keresztféléves felvételi ponthatárait: több mint 7500 hallgató jelentkezett az egyetemek és főiskolák által meghirdetett felsőfokú szakképzésekre, alap- és mesterszakokra. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámítás rendszeréről, a legtöbb hallgatót vonzó felsőoktatási intézményekről!
„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
