Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nyolctól tizenkét évig terjedő szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélheti a bíróság azt az egyetemi tanárnőt, aki nyolcszáz dollárt, vagyis 160 ezer forintnak megfelelő összeget kért a jobb jegyért egy hallgatótól.
Négyféle különböző számsor, négyféle ütemterv kering a felsőoktatási vezetők között arról, hogy milyen felvételi keretszámokkal tervezhetnek a következő években az intézmények. A kiszivárgott tervek csak a szereplők kedélyét borzolják, miközben hivatalos változat még jó darabig nem lesz - írja a hvg.hu.
Nem változtat már az új felsőoktatási törvény koncepcióján az oktatási kormányzat – a hvg.hu információi szerint egyebek mellett ez derült ki a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és a felsőoktatás képviselői között kedd délután zajló találkozón. A közfelháborodást keltő felvételi keretszámokról szó sem esett.
Tandíj nagy valószínűséggel lesz, mégpedig nem azért, mert olyannyira igazságos lenne, hanem azért, mert minden bevételre szükség van a gazdasági ámokfutás folytatásához. Az pedig jól minősíti a Fidesz-kormány első 15 hónapját, hogy épp azt készülnek bevezetni, ami ellen 1995-től 2011-ig szabadságharcot folytattak - írja a Hírszerző.
"Kevesebb hallgató, átláthatatlan szelekció, kézből etetés - támogatás a "nemzeti középosztálynak", a többieknek munkanélküliség vagy emigráció. Ilyen brutális osztálypolitikát az ötvenes évek óta nem látott a felsőoktatás" - olvasható a Népiskola blog legfrissebb bejegyzésében.
Gólyaként sok újdonsággal szembesül az ember az első egyetemi hetekben - többek között olyan szokásokkal is, amilyenekre egyáltalán nem számít. A Her Campus összegyűjtötte a világ legfurcsább egyetemi hagyományait.
Egyre kevesebb hallgató jelentkezik az orosz felsőoktatási intézményekbe – szakértők szerint emiatt 2020-ra körülbelül százezer egyetemi oktatónak szűnhet meg az állása.
A görög parlament szerdán nagy többséggel megszüntette azt a jogszabályt, amelynek értelmében a felsőoktatási intézmények területe egyfajta politikai menedékhelynek számított: az utcai rendbontások, erőszakos tüntetések során oda menekülőket a rendőrség nem követhette, és nem vehette őrizetbe.
Virágzik a szakdolgozatbiznisz az Egyesült Államokban, egyes becslések szerint minden harmincadik egyetemista vette már igénybe a béríróhálózatok "szolgáltatásait". A The Chronicle-nek egy "hivatásos szakdolgozatíró" számolt be tapasztalatairól.
Minden tizedik brit egyetemista elégedetlen az oktatás színvonalával egy friss felmérés szerint. A diákoknak az oktatók munkája mellett az értékelési rendszerrel és a támogatásokkal is problémáik vannak – a több ezer fontos tandíjért cserébe pedig használhatóbb tudást várnak.
A közösségek általános sajátossága, hogy megtermelik a saját folklórjukat – nincs ez másképp az egyetemeken sem. Az iskolák épületeivel, szobraival, tanáraival és a vizsgázással kapcsolatban keringő mondák és babonák sajátos funkciókat töltenek be az intézményekben.
Megkerülhetetlenné vált a Facebook használata a felsőoktatási intézmények számára, a magyar egyetemek ennek ellenére többnyire nehézkesen reagálnak az új kihívásra.
"Nagy baj egy országra nézve, ha első számú vezetője pszichésen, lelkében olyan típusú ember, aki képtelen elviselni, hogy bárki más rajta kívül vagy az ő támogatóin kívül érdemlegeset, pozitívat tud csinálni" - reagált Magyar Bálint volt oktatási miniszter a Magyar Nemzet állításaira a Klubrádióban, miszerint a felsőoktatási ppp-szerződések eladósították az országot, ezért a volt tárcavezetőt is felelősség terheli.
Míg nem is olyan régen bárki beadhatta a jelentkezését a Budapesti Műszaki Főiskolára, a pécsi Janus Pannonius Egyetemre vagy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára, ma már hiába keresnénk ezeket az intézményeket a felvételi tájékoztatókban.
A világ legjobb egyetemei - köztük a Harvard, a Stanford vagy a MIT - ma már teljes előadássorozatokat tesznek bárki számára online elérhetővé, teljesen ingyen. De miért éri ez meg nekik? És miért félnek ettől a hazai intézmények?
Az orvosi egyetemek általában nem sokat tesznek az alkalmatlan jelentkezők kiszűrésére, ám ez a helyzet változóban van. A Virginiai Tech Carilion Orvostudományi Egyetem és Kutatóintézet (VTC) - az Egyesült Államok legújabb, 2010-ben átadott orvosi egyeteme - élen jár ebben. Vezetői nem érik be a vizsgaeredményekkel, a tesztekkel és az egyórás felvételi vizsgával. Az intézmény több rövid interjúra kötelezte a felvételizőket, hogy kiderítse: rendelkeznek-e az egészségügyi intézmények működtetéséhez szükséges szociális és kommunikációs képességekkel.
Több elitintézmény, többek között a Duke és az Amherst College is felkerült a legveszélyesebb egyetemek és főiskolák listájára, amelyet a 2005 és 2009 közötti FBI-adatok alapján állított össze a Business Insider.
Sorozatunkban egy-egy apró részletet mutatunk meg a legnagyobb és legismertebb magyarországi egyetemek és főiskolák épületeiből - felismeritek azt a helyet, ahova nap mint nap bejártok? Megfejtés a következő részben - ha tudod a választ, írd meg kommentben!