Tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólus kialakításáról szól az az MTI birtokába került javaslat, amely szerint kismértékben tovább csökkennének a felvételi keretszámok, és 2013-tól be kellene vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozást.
Az 56 oldalas, március végén készült, a nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló kormányhatározat mellékleteként összeállított dokumentumot a kormány még nem tárgyalta.
A felsőoktatási pólusok kialakításának rendező elveként azt rögzítik, hogy egy profil legfeljebb 3-5 helyen legyen jelen az országban, az intézményfejlesztési tervezés egyik feladata a telephelyek rendszerének felülvizsgálata.
A tervezet szerint a nyugat-magyarországi pólushoz tartozna a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem, a dél-dunántúlihoz a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös József Főiskola, az észak-magyarországihoz a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola. Az észak-alföldihez a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola, a dél-alföldihez a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem.
A közép-magyarországi műszaki felnőttképzési pólus része lenne az Óbudai Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szent István Egyetem Ybl kara és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A közép-magyarországi agrárpólushoz tartozna a Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara, a pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola.
A közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, és a Műegyetem. A közép-magyarországi orvostudományi kutatóegyetemi pólust a Semmelweis Egyetem (SE) alkotná. A közép-magyarországi kiemelt nemzetközi universitas pólushoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) és a Corvinus egyetem közgazdaságtudományi karát sorolnák. A közép-magyarországi művészeti klaszter felsőoktatási pólushoz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tartozna.
A dokumentumban az olvasható: a fejlesztési pólusok, támogatási prioritások meghatározásakor elvi jelentőségű, hogy azok a főiskolai és felnőttképzési vidéki központok, amelyek meghatározó társadalmi értéket képviselnek az adott régióban, megőrizendők, és fenntartásukat biztosítani szükséges.
Konkrét cél továbbá legalább 1-3 intézmény (vagy intézményi konzorcium) teljesítményének olyan irányú fejlesztése, hogy nőjön azok nemzetközi ismertsége és elismertsége, illetve azok nemzetközi szinten tudják képviselni a magyar felsőoktatást. Az anyag melléklete ilyen intézményként határozza meg a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t.
Rögzítik azt is: a kabinet a képzési területekre meghatározza a középtávú támogatási (ösztöndíjazási) tervet, amely alapján kidolgozzák az intézményi szintű középtávú támogatási terveit.
2013-tól vezetnék be az új finanszírozási rendszert
A javaslat szerint 2013-tól be kell vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozás rendszerét. A költségvetési támogatáson belül 60 százalékot tenne ki a képzési, 30 százalékot az intézményi, 10 százalékot a kiválósági támogatás. A kiemelt felsőoktatási intézmények, ha kutató egyetemi címet is szereznek, mindkét rendszer mutatói alapján többlettámogatást kapnak a minősítés célrendszerének megfelelően. A többlettámogatás forrása a felsőoktatás költségvetési támogatásának körülbelül 10 százaléka.
Az állami támogatás kizárólag mennyiségi bemeneti (hallgatói, dolgozói létszám) tényezőkre alapuló jelenlegi modelljéről olyan vegyes modellre kívánnak átállni, amely fejlesztéscentrikus támogatási elemeket is tartalmaz. A felsőoktatás szereplőivel partnerségben kidolgozandó új modell a költségvetési források egy részét a felsőoktatási intézmény fejlődési-fejlesztési képességének és stratégiai célkitűzéseinek fejlesztéspolitikai értékeléséhez rendeli.
