Tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólus kialakításáról szól az az MTI birtokába került javaslat...
Tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólus kialakításáról szól az az MTI birtokába került javaslat, amely szerint kismértékben tovább csökkennének a felvételi keretszámok, és 2013-tól be kellene vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozást.
Az 56 oldalas, március végén készült, a nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló kormányhatározat mellékleteként összeállított dokumentumot a kormány még nem tárgyalta.
A felsőoktatási pólusok kialakításának rendező elveként azt rögzítik, hogy egy profil legfeljebb 3-5 helyen legyen jelen az országban, az intézményfejlesztési tervezés egyik feladata a telephelyek rendszerének felülvizsgálata.
A tervezet szerint a nyugat-magyarországi pólushoz tartozna a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem, a dél-dunántúlihoz a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös József Főiskola, az észak-magyarországihoz a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola. Az észak-alföldihez a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola, a dél-alföldihez a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem.
A közép-magyarországi műszaki felnőttképzési pólus része lenne az Óbudai Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szent István Egyetem Ybl kara és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A közép-magyarországi agrárpólushoz tartozna a Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara, a pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola.
A közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, és a Műegyetem. A közép-magyarországi orvostudományi kutatóegyetemi pólust a Semmelweis Egyetem (SE) alkotná. A közép-magyarországi kiemelt nemzetközi universitas pólushoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) és a Corvinus egyetem közgazdaságtudományi karát sorolnák. A közép-magyarországi művészeti klaszter felsőoktatási pólushoz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tartozna.
A dokumentumban az olvasható: a fejlesztési pólusok, támogatási prioritások meghatározásakor elvi jelentőségű, hogy azok a főiskolai és felnőttképzési vidéki központok, amelyek meghatározó társadalmi értéket képviselnek az adott régióban, megőrizendők, és fenntartásukat biztosítani szükséges.
Konkrét cél továbbá legalább 1-3 intézmény (vagy intézményi konzorcium) teljesítményének olyan irányú fejlesztése, hogy nőjön azok nemzetközi ismertsége és elismertsége, illetve azok nemzetközi szinten tudják képviselni a magyar felsőoktatást. Az anyag melléklete ilyen intézményként határozza meg a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t.
Rögzítik azt is: a kabinet a képzési területekre meghatározza a középtávú támogatási (ösztöndíjazási) tervet, amely alapján kidolgozzák az intézményi szintű középtávú támogatási terveit.
2013-tól vezetnék be az új finanszírozási rendszert
A javaslat szerint 2013-tól be kell vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozás rendszerét. A költségvetési támogatáson belül 60 százalékot tenne ki a képzési, 30 százalékot az intézményi, 10 százalékot a kiválósági támogatás. A kiemelt felsőoktatási intézmények, ha kutató egyetemi címet is szereznek, mindkét rendszer mutatói alapján többlettámogatást kapnak a minősítés célrendszerének megfelelően. A többlettámogatás forrása a felsőoktatás költségvetési támogatásának körülbelül 10 százaléka.
Az állami támogatás kizárólag mennyiségi bemeneti (hallgatói, dolgozói létszám) tényezőkre alapuló jelenlegi modelljéről olyan vegyes modellre kívánnak átállni, amely fejlesztéscentrikus támogatási elemeket is tartalmaz. A felsőoktatás szereplőivel partnerségben kidolgozandó új modell a költségvetési források egy részét a felsőoktatási intézmény fejlődési-fejlesztési képességének és stratégiai célkitűzéseinek fejlesztéspolitikai értékeléséhez rendeli.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
