Milliárdoktól esnek el a legnagyobb egyetemek

Az állami egyetemek felét kizárták azokból a pályázatokból, amelyeket márciusban hirdetett meg az oktatási tárca -...

  • MTI
Fazekas István
Az állami egyetemek felét kizárták azokból a pályázatokból, amelyeket márciusban hirdetett meg az oktatási tárca - írta szombati számában a Magyar Nemzet. Az Új Széchenyi-tervben megvalósuló pályázatok feltételeit összefoglaló, a lap birtokába került dokumentum szerint a Közép-magyarország régió egyes egyetemeit és főiskoláit - az ország 28 intézményéből 13-at - az Európai Unió egyik irányelve miatt diszkriminálják.

A lapnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő intézményvezetők szerint komoly veszélyeket hordoz magában a megkülönböztetés, mert éppen a legnevesebb nagy egyetemek - például a BME, ELTE, Semmelweis - maradnak ki a lehetőségekből.

Az EU 2007-2013-as időszakának egyik irányelve szerint minden területi egység az EU-átlag GDP-hez viszonyított saját GDP-je alapján részesül támogatásban. A lap szerint az oktatásirányítás felismerte a problémát, a kormány döntött arról, hogy a régió számára húszmilliárd forintos átcsoportosítást irányoz elő. Ezt a javaslatot tavaly decemberben be is nyújtották az uniónak, de visszajelzés eddig nem érkezett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.