Egységes egyetemi szabályzatot fogadtak el Romániában

Romániában ezentúl nemcsak az egyetemi hallgatók kapnak jegyeket: ők is osztályozhatják tanáraik teljesítményét, az...

  • MTI

Romániában ezentúl nemcsak az egyetemi hallgatók kapnak jegyeket: ők is osztályozhatják tanáraik teljesítményét, az előadások minőségét, és ezeket az információkat a tanintézménynek közzé kell tennie - egyebek között ezt tartalmazza az a miniszteri rendelet, amelyet pénteken tettek közzé Romániában.

Pénteken az úgynevezett diákstatútumot tették közzé, amely a romániai egyetemeken a diákok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó miniszteri rendeletet, és azt minden tanintézmény kiegészítheti a saját szabályaival - közölték az erdélyi magyar diákszervezetek vezetői.

Romániában most először fogadtak el országos keretszabályozást az egyetemi hallgatók jogairól és kötelezettségeiről. A statútum kitiltja a romániai egyetemekről a politikai propagandát, és tiltja a hallgatók egyéni vagy csoportos diszkriminálását.

A miniszteri rendelet azt is leszögezi, hogy a diákok maguk rendelkezhetnek kutatási eredményeik, újításaik és művészi alkotásaik szerzői joga tekintetében. Joguk van ingyenes - írott vagy elektronikus formában publikált - jegyzetekhez, joguk van ahhoz, hogy a félév első két hetében tudomást szerezzenek arról, miből, milyen módon, és hányszor vizsgázhatnak.

Romániában az egyetemi hallgatók ezentúl megtagadhatják azt, hogy az órarend kialakításánál több mint nyolc órányi előadást, szemináriumot és gyakorlatot ütemezzenek be számukra egy napra.

A keretszabályozás egyetlen bekezdésben említi meg az anyanyelvű oktatást: "a hallgatóknak joguk van - a helyek számának függvényében - ahhoz, hogy anyanyelvükön, vagy valamely világnyelven tanuljanak, amennyiben az adott tanintézményben adottak ennek feltételei" - olvasható a statútumban.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.