Egységes egyetemi szabályzatot fogadtak el Romániában

Romániában ezentúl nemcsak az egyetemi hallgatók kapnak jegyeket: ők is osztályozhatják tanáraik teljesítményét, az...

  • MTI

Romániában ezentúl nemcsak az egyetemi hallgatók kapnak jegyeket: ők is osztályozhatják tanáraik teljesítményét, az előadások minőségét, és ezeket az információkat a tanintézménynek közzé kell tennie - egyebek között ezt tartalmazza az a miniszteri rendelet, amelyet pénteken tettek közzé Romániában.

Pénteken az úgynevezett diákstatútumot tették közzé, amely a romániai egyetemeken a diákok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó miniszteri rendeletet, és azt minden tanintézmény kiegészítheti a saját szabályaival - közölték az erdélyi magyar diákszervezetek vezetői.

Romániában most először fogadtak el országos keretszabályozást az egyetemi hallgatók jogairól és kötelezettségeiről. A statútum kitiltja a romániai egyetemekről a politikai propagandát, és tiltja a hallgatók egyéni vagy csoportos diszkriminálását.

A miniszteri rendelet azt is leszögezi, hogy a diákok maguk rendelkezhetnek kutatási eredményeik, újításaik és művészi alkotásaik szerzői joga tekintetében. Joguk van ingyenes - írott vagy elektronikus formában publikált - jegyzetekhez, joguk van ahhoz, hogy a félév első két hetében tudomást szerezzenek arról, miből, milyen módon, és hányszor vizsgázhatnak.

Romániában az egyetemi hallgatók ezentúl megtagadhatják azt, hogy az órarend kialakításánál több mint nyolc órányi előadást, szemináriumot és gyakorlatot ütemezzenek be számukra egy napra.

A keretszabályozás egyetlen bekezdésben említi meg az anyanyelvű oktatást: "a hallgatóknak joguk van - a helyek számának függvényében - ahhoz, hogy anyanyelvükön, vagy valamely világnyelven tanuljanak, amennyiben az adott tanintézményben adottak ennek feltételei" - olvasható a statútumban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.