Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Romániában ezentúl nemcsak az egyetemi hallgatók kapnak jegyeket: ők is osztályozhatják tanáraik teljesítményét, az...
Romániában ezentúl nemcsak az egyetemi hallgatók kapnak jegyeket: ők is osztályozhatják tanáraik teljesítményét, az előadások minőségét, és ezeket az információkat a tanintézménynek közzé kell tennie - egyebek között ezt tartalmazza az a miniszteri rendelet, amelyet pénteken tettek közzé Romániában.
Pénteken az úgynevezett diákstatútumot tették közzé, amely a romániai egyetemeken a diákok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó miniszteri rendeletet, és azt minden tanintézmény kiegészítheti a saját szabályaival - közölték az erdélyi magyar diákszervezetek vezetői.
Romániában most először fogadtak el országos keretszabályozást az egyetemi hallgatók jogairól és kötelezettségeiről. A statútum kitiltja a romániai egyetemekről a politikai propagandát, és tiltja a hallgatók egyéni vagy csoportos diszkriminálását.
A miniszteri rendelet azt is leszögezi, hogy a diákok maguk rendelkezhetnek kutatási eredményeik, újításaik és művészi alkotásaik szerzői joga tekintetében. Joguk van ingyenes - írott vagy elektronikus formában publikált - jegyzetekhez, joguk van ahhoz, hogy a félév első két hetében tudomást szerezzenek arról, miből, milyen módon, és hányszor vizsgázhatnak.
Romániában az egyetemi hallgatók ezentúl megtagadhatják azt, hogy az órarend kialakításánál több mint nyolc órányi előadást, szemináriumot és gyakorlatot ütemezzenek be számukra egy napra.
A keretszabályozás egyetlen bekezdésben említi meg az anyanyelvű oktatást: "a hallgatóknak joguk van - a helyek számának függvényében - ahhoz, hogy anyanyelvükön, vagy valamely világnyelven tanuljanak, amennyiben az adott tanintézményben adottak ennek feltételei" - olvasható a statútumban.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).