Több milliárd forint értékű adományokat kapnak brit egyetemek egykori diákjaiktól és bőkezű üzletemberektől. A hatalmas összegeket kutatás-fejlesztési céllal adják, az intézmények pedig rendszerint az adományozókról nevezik el az új intézeteket. Magyarországon még nincs kultúrája a magánszemélyek adományozásának.
32 millió fontot, vagyis körülbelül 11 milliárd forintot adományozott Dickson Poon, egy hongkongi üzletember a londoni King’s College jogi karának ezen a héten, amely a legnagyobb összeg, amit jogi kar valaha is kapott Európában. Ez csak egyike a nagy összegű adományoknak, amelyet kínai üzletemberek ajándékoztak brit egyetemeknek az előző években. Elsősorban a jogi egyetemeket támogatják, de bőkezűen adományoznak a politológiai és társadalomtudományi képzések fejlesztésére is.
A mostani adományból egy új jogi intézetet fognak alapítani, amely Poon nevét viseli majd, valamint egy ösztöndíjprogramot is létrehoznak hongkongi diákok számára. Az üzletember két évvel ezelőtt az oxfordi egyetemnek adományozott 10 millió fontot (3,6 milliárd forint) egy új kínai központ létrehozásához, amely szintén az ő nevét viseli majd.
Az Oxford történetében nem ez volt egyébként a legnagyobb adomány, a török Ahmet Ertegün, az Atlantic Records hanglemezkiadó tulajdonosának özvegye idén több mint 26 milliárd fontot (8918 milliárd forint) adományozott az egyetemnek a végzett, bölcsészszakos hallgatók továbbképzésére.
Ázsia második leggazdagabb embere, Li Ka-Shing szintén szívesen adományoz angol egyetemeknek, igaz, a legnagyobb összeget az egyik hongkongi egyetemnek ajánlotta fel 2005-ben, 180 millió dollárt, ami körülbelül 36 milliárd forint.
Alumniszervezetek: külföldön működnek, itthon nem
Az Egyesült Állomokban bevett szokás, hogy az öregdiákok minden évben támogatják egykori egyetemüket valamekkora összeggel. A volt diákokat összefogó alumniszervezetek évtizedek óta működnek, többek között adományszerzési céllal. A New York-i Webb Intézet egykori hallgatóinak 80 százaléka támogatja rendszeresen az intézményt, de élen jár ebből a szempontból a minnesotai Carlton College, valamint a Princeton is hatvanegy, illetve hatvan százalékkal. Az egyetemek volt diákoktól kapott adományainak rangsorát itt találod.
Magyarországon még nincs kultúrája a magánszemélyek adományozásának, az összköltségvetés körülbelül egy százalékát teszik ki az adományok, azok is elsősorban cégektől érkeznek. Az alumniszervezeteknek főleg közösségépítési céljaik vannak, de ha egy-egy volt hallgató adományozni szeretne egykori iskolájának, többféle lehetőség közül választhat.
A Pécsi Tudományegyetem szervezete, a Pécsi Diplomások Köre például négy különböző tagsági formát kínál a csatlakozóknak, a támogatásokat pedig a tagok által megjelölt kar számlájára utalják. A személyi jövedelemadó egy százalékát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében is az intézményhez kapcsolódó társadalmi szervezetek számára lehet átutalni, de előfordul közvetlen adományozás is.
Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dísztermében található székeket például teljes egészében volt jogászhallgatók adományaiból vették. A Közép-európai Egyetem amerikai mintára indított támogatói kampányt. Idén az intézmény 20. évfordulója alkalmából 100 ezer dollár (21 és fél millió forint) értékű támogatást kaptak egykori diákjaiktól, ez rekordösszeget jelent az egyetem történetében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
