Több milliárd forint értékű adományokat kapnak brit egyetemek egykori diákjaiktól és bőkezű üzletemberektől. A hatalmas összegeket kutatás-fejlesztési céllal adják, az intézmények pedig rendszerint az adományozókról nevezik el az új intézeteket. Magyarországon még nincs kultúrája a magánszemélyek adományozásának.
32 millió fontot, vagyis körülbelül 11 milliárd forintot adományozott Dickson Poon, egy hongkongi üzletember a londoni King’s College jogi karának ezen a héten, amely a legnagyobb összeg, amit jogi kar valaha is kapott Európában. Ez csak egyike a nagy összegű adományoknak, amelyet kínai üzletemberek ajándékoztak brit egyetemeknek az előző években. Elsősorban a jogi egyetemeket támogatják, de bőkezűen adományoznak a politológiai és társadalomtudományi képzések fejlesztésére is.
A mostani adományból egy új jogi intézetet fognak alapítani, amely Poon nevét viseli majd, valamint egy ösztöndíjprogramot is létrehoznak hongkongi diákok számára. Az üzletember két évvel ezelőtt az oxfordi egyetemnek adományozott 10 millió fontot (3,6 milliárd forint) egy új kínai központ létrehozásához, amely szintén az ő nevét viseli majd.
Az Oxford történetében nem ez volt egyébként a legnagyobb adomány, a török Ahmet Ertegün, az Atlantic Records hanglemezkiadó tulajdonosának özvegye idén több mint 26 milliárd fontot (8918 milliárd forint) adományozott az egyetemnek a végzett, bölcsészszakos hallgatók továbbképzésére.
Ázsia második leggazdagabb embere, Li Ka-Shing szintén szívesen adományoz angol egyetemeknek, igaz, a legnagyobb összeget az egyik hongkongi egyetemnek ajánlotta fel 2005-ben, 180 millió dollárt, ami körülbelül 36 milliárd forint.
Alumniszervezetek: külföldön működnek, itthon nem
Az Egyesült Állomokban bevett szokás, hogy az öregdiákok minden évben támogatják egykori egyetemüket valamekkora összeggel. A volt diákokat összefogó alumniszervezetek évtizedek óta működnek, többek között adományszerzési céllal. A New York-i Webb Intézet egykori hallgatóinak 80 százaléka támogatja rendszeresen az intézményt, de élen jár ebből a szempontból a minnesotai Carlton College, valamint a Princeton is hatvanegy, illetve hatvan százalékkal. Az egyetemek volt diákoktól kapott adományainak rangsorát itt találod.
Magyarországon még nincs kultúrája a magánszemélyek adományozásának, az összköltségvetés körülbelül egy százalékát teszik ki az adományok, azok is elsősorban cégektől érkeznek. Az alumniszervezeteknek főleg közösségépítési céljaik vannak, de ha egy-egy volt hallgató adományozni szeretne egykori iskolájának, többféle lehetőség közül választhat.
A Pécsi Tudományegyetem szervezete, a Pécsi Diplomások Köre például négy különböző tagsági formát kínál a csatlakozóknak, a támogatásokat pedig a tagok által megjelölt kar számlájára utalják. A személyi jövedelemadó egy százalékát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében is az intézményhez kapcsolódó társadalmi szervezetek számára lehet átutalni, de előfordul közvetlen adományozás is.
Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dísztermében található székeket például teljes egészében volt jogászhallgatók adományaiból vették. A Közép-európai Egyetem amerikai mintára indított támogatói kampányt. Idén az intézmény 20. évfordulója alkalmából 100 ezer dollár (21 és fél millió forint) értékű támogatást kaptak egykori diákjaiktól, ez rekordösszeget jelent az egyetem történetében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
