A Kinder számára nem ismeretlen terep a gyűjthető játékok világa: a vállalat hitvallása szerint a Kinder-termékek lényege a „meglepetés élménye” és az, hogy elsősorban gyerekeknek készült csokoládéról van szó. A márka 1968 óta kifejezetten arra épít, hogy a csoki mellé játék is jár, ami közös, családi pillanatokat teremt.
Nem mese, hanem misztikus elemeket használó horror
Rajzfilmfigurák, szuperhősök és Playmobil-figurák után meglepetést kelthet, hogy a Kinder a Stranger Things világával társult – hiszen a Netflix sikersorozata nem meseként, hanem 16+-os, horror- és misztikus elemeket használó történetként ismert. A ’80-as években játszódó, sötét hangulatú sorozat tele van feszültséggel, szörnyekkel, alternatív dimenziókkal, erőszakkal és pszichológiai feszültséggel. Bár a főszereplők fiatalok, sorozat célközönsége a tinédzserek és a felnőttek.
Egyrészt érthető a lépés: a Stranger Things az egyik legnépszerűbb popkulturális brand, a gyűjthető figurák pedig nemcsak gyerekeket, hanem tizenéves rajongókat és felnőtt gyűjtőket is célba vesznek. Másrészt a Kinder Meglepetést sok szülő továbbra is kisgyerekes termékként tartja számon, így felmerül a kérdés: mennyire szerencsés egy horror-sorozat karaktereit a gyerekeknek szánt csokikapszulákba rejteni?
Ahogy mi is megírtuk, hogy egy hónapja a szülők egy kis csoportja háborodott fel, köztük voltak, akik azt is felemlegették, hogy ugyanennek a gyártónak a hasonló termékeiben korábban a Harry Potter filmek figuráit találhatták meg a gyerekek, ami - szerintük - szintén nem való a legkisebb korosztálynak.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Az inkluzív oktatás kérdése ma már nem elméleti vita, hanem mindennapi tapasztalat és feszültség a magyar társadalomban. Rubovszky Rita, a Tisza leendő oktatási minisztere szerint a problémát sem leegyszerűsíteni, sem kizárólag az iskolarendszerre hárítani nem lehet.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.