A Kinder számára nem ismeretlen terep a gyűjthető játékok világa: a vállalat hitvallása szerint a Kinder-termékek lényege a „meglepetés élménye” és az, hogy elsősorban gyerekeknek készült csokoládéról van szó. A márka 1968 óta kifejezetten arra épít, hogy a csoki mellé játék is jár, ami közös, családi pillanatokat teremt.
Nem mese, hanem misztikus elemeket használó horror
Rajzfilmfigurák, szuperhősök és Playmobil-figurák után meglepetést kelthet, hogy a Kinder a Stranger Things világával társult – hiszen a Netflix sikersorozata nem meseként, hanem 16+-os, horror- és misztikus elemeket használó történetként ismert. A ’80-as években játszódó, sötét hangulatú sorozat tele van feszültséggel, szörnyekkel, alternatív dimenziókkal, erőszakkal és pszichológiai feszültséggel. Bár a főszereplők fiatalok, sorozat célközönsége a tinédzserek és a felnőttek.
Egyrészt érthető a lépés: a Stranger Things az egyik legnépszerűbb popkulturális brand, a gyűjthető figurák pedig nemcsak gyerekeket, hanem tizenéves rajongókat és felnőtt gyűjtőket is célba vesznek. Másrészt a Kinder Meglepetést sok szülő továbbra is kisgyerekes termékként tartja számon, így felmerül a kérdés: mennyire szerencsés egy horror-sorozat karaktereit a gyerekeknek szánt csokikapszulákba rejteni?
Ahogy mi is megírtuk, hogy egy hónapja a szülők egy kis csoportja háborodott fel, köztük voltak, akik azt is felemlegették, hogy ugyanennek a gyártónak a hasonló termékeiben korábban a Harry Potter filmek figuráit találhatták meg a gyerekek, ami - szerintük - szintén nem való a legkisebb korosztálynak.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
