Már több mint nyolcmillió mobilmentes percet gyűjtöttek a diákok az Analóg November kihívásban

Két hét alatt több mint tízezren kezdték el használni az offline percek rögzítésére szolgáló Out! alkalmazást.

Az Analóg November kezdeményezés célja, hogy a diákokat telefonmentes kikapcsolódásra ösztönözze, és segítsen csökkenteni a túlzott képernyőhasználat káros hatásait – többek közt a szorongást, a koncentrációromlást és a társas kapcsolatok sérülését.

A kihíváshoz eddig közel 500 iskola csatlakozott Magyarországról és Erdélyből, összesen mintegy 10 ezer résztvevővel, akik már több mint 8 millió offline percet rögzítettek. A magyarországi diákok több mint 3 millió, az erdélyiek több mint 5 millió percet gyűjtöttek.

Egyéb előnnyel is jár, ha minél több offline percet gyűjtenek az iskolák, ugyanis a legjobban ajándékokat is nyerhetnek: a diákok könyv- és sportszerutalványt, a pedagógusaik pedig kávéfőzőt nyerhetnek, és az intézményeket négy csoportban – budapesti, városi, kistelepülési és erdélyi kategóriában – díjazzák majd.

Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák

A legaktívabb intézmények értékes nyereményeket kapnak. Jelenleg a budapesti Reménység Katolikus Általános Iskola és Óvoda, a Szegedi Arany János Általános Iskola, a Jászsági Általános Iskola (Jászdózsa), valamint az erdélyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum vezetik a rangsort.

A kihíváshoz még most is lehet csatlakozni. A programban a diákok, tanárok és szülők egészen november 30-ig vehetnek részt.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.