Az Analóg November felhívás célja, hogy a tanulók újra felfedezzék a valódi élményeket – barátokkal, mozgással, képernyők nélkül.
Október 6-án a „Szabadulj ki az életre!” című konferencián kutatók, védőnők és oktatási szakemberek közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy a gyerekek képernyőidejének csökkentése a társadalom közös felelőssége.
A Szent István Intézet, a Kapcsolj ki! mozgalom és az Out! applikáció fejlesztőcsapata együttműködésében hamarosan elindul a „Analóg November” kampány, amely az online tér helyett az offline élményeket helyezi a középpontba.
„Az egészen kicsi gyerekek a szülő, különösen az anya tekintetéből és mimikájából tanulják meg a figyelem irányítását, az érzelemszabályozást és a kapcsolódást” – emelte ki Kepe Nóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Hozzátette: ehhez elengedhetetlen a rendszeres szemkontaktus és az egymásra figyelés – amit a képernyőhasználat gyakran meggátol a családtagok között.A konferencián elhangzott, hogy már a három év alatti gyerekeknél is komoly idegrendszeri károsodást okozhat a digitális eszközök túl korai használata. Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke szerint a mozgás, a szabad játék és a személyes tapasztalatok kulcsfontosságúak a fejlődésben – ezek hiányát pedig semmilyen fejlesztő applikáció nem pótolja.A szakértők figyelmeztettek: a tinédzserek különösen veszélyeztetettek. A közösségi média világa torzíthatja az önképet, testképzavart, szorongást és függőségeket is kiválthat.Új társadalmi normákra van szükség: csak együtt tudjuk elérni, hogy az online tér ne szívja el a gyerekeink életét
– fogalmazott Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet vezetője.
A november 3-án induló Analóg November egy hónapig tartó közösségi kihívás lesz, amelyben az iskolák és diákok az Out! applikáció segítségével mérhetik, mennyi időt töltöttek telefon nélkül. Az offline percek iskolánként összegződnek, és a legtöbb „valódi életidőt” gyűjtő intézmények értékes nyereményeket kapnak három kategóriában: kistelepülési, városi és fővárosi iskolák között.Azzal, hogy életkoronként hány percet tölthet egy gyerek a képernyő előtt, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
