Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Más állatok viszont elbújnak a mélybe, vagy csak elmenekülnek a fagyok elől.
Az állatvilágban rengeteg megoldás létezik a téli évszakok átvészelésére. Azt minden gyerek korán megtanulja, hogy vannak állatok, akik ilyenkor téli álmot alszanak, mint a medvék, a sünök és a pelék, illetve azt is, hogy egyes madarak ilyenkor útra kelnek és délre repülnek.

Téli szendergés
A hibernált állapotra ősszel készülnek fel. Ilyenkor jól felhízlalják magukat majd, amikor bekövetkezik a „tetszhalott” állapot a testhőmérsékletük szabályozásával elérik, hogy a tél folyamán ne kelljen vadászniuk, ami a hideg évszakokban nekik különösen nehéz. A fő táplálékaik nem találhatóak meg a természetben. Ennek ellenére – a sünökkel és a pelékkel ellentétben – a medvék nem tartoznak a klasszikus téli álmot alvó állatok közé. Ha zord az idő akkor képesek hetekig is elvonulni, viszont időről-időre felébrednek, járnak egyet aztán vissza alszanak – hívja fel a figyelmet a turistamagazin.hu.

Más állatok viszont a föld alá, vagy a víz mélyébe bújnak, hogy megmeneküljenek a fagyoktól. A teknősök például – annak ellenére, hogy levegőt lélegeznek – ilyenkor a tavak mélyére süllyednek, vagy beássák magukat a föld alá. Ők a brumáció nevű hibernációs folyamaton mennek keresztül és ilyenkor képesek kinyerni a vízből is a megfelelő oxigénmennyiséget a bőrükön és a kloákájukon át – írja a National Geographic.
A méhek olyanok, mint az emberek
Sok hasonlóság fedezhető fel az emberek és az állatok között. Közülük is a méhek viselkedése hasonlít a leginkább az emberekéhez a téli időszakban. Ilyenkor ők is visszavonulnak az otthonaikként szolgáló kasokba, ahol egymás köré gyűlnek és a szárnymozgató izmaik folyamatos összehúzásával és elengedésével hőt termelnek.
Ez a jelenség teljesen egyedülálló a rovarok körében, másnál nem is tapasztalható.
Mivel a központi figura a kas életében mindig a méhkirálynő, így ebben az esetben is ő köré gyűlnek. A legkényelmesebb helyek és a legmelegebbek is a királynő közvetlen közelében találhatóak, viszont a külső pontokon elhelyezkedett méhek is pont elegendő hőt kapnak ahhoz, hogy ne fagyjanak meg.
Ahhoz, hogy ezt a békés összegyűlést megvalósíthassák, az otthonaikat is olyan helyre kell építsék, ahol nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Mindig olyan helyet választanak, ami képes az általuk termelt meleget megtartani, mint egy odvas fa.
Ezen kívül a telet megelőző hónapokban rengeteg mézet halmoznak fel, hogy az ellássa őket a hideg évszakban is, amikor nem tudnak élelmet szerezni.
A madarak pedig menekülnek

Nem minden állat képes arra, hogy megmaradjon a föld északi féltekéjén, amikor beköszönt a hideg évszak. A madarak nagyja, mint a gólya, a vadludak, a fecskék és a darvak ilyenkor a tél beköszönte előtt útra kelnek, mert a melegebb égtájakon könnyebb a túlélés.
Viszont ezt az utazást ők is mérlegelik. Az út Afrikáig és tavasszal vissza nagyjából 18 000 kilométer, ami kifejezetten kockázatos tud lenni és megerőltető. Egyes példányok a gólyák közül néha döntenek úgy, hogy hazánkban maradnak, mivel úgy mérték fel, hogy túlságosan kockázatos lenne ezt a hosszú repülést megtenni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.