Az óvoda dolgozóit aggasztotta, hogy vajon ki vagy mi randalírozhat az intézmény falai között éjszakánként.
Tíz gyerek tízenöt darab cipője tűnt el nyomtalanul egy Japán óvodából november elején. Egy nappal később még három cipőnek veszett nyoma, számos további lábbelit pedig a padlón szétdobálva találtak az óvoda dolgozói. A "lopások" előtt a The Guardian szerint tanácstalanul álltak a rendőrök és az óvodai dolgozói. Az utóbbiakat egyébként kifejezetten aggasztotta is, hogy vajon ki randalírozhat az intézményben az éj leple alatt.
Annak érdekében, hogy erre a kérdésre választ kapjanak, a rendőrség három biztonsági kamerát szerelt fel az intézményben, ami november 11-én rögzítette is a tolvaj kilétét. Egy szorgos menyétet, aki az egyik falból előbújva kevesebb mint 10 másodperc alatt eltulajdonított a gyerekek cipőtárolójából egy fehér tornacipőt, majd azzal a szájában eltűnt.
"Nagyon aggódtunk, de megnyugtató számunkra, hogy tudjuk, csak egy állatról van szó" - mondta az óvoda egy dolgozója az egyik helyi újságnak, a Mainichi-nak.
A cipőket azóta sem találták meg. A Chikushi Jogakuen Egyetem egyik professzora Hiroshi Sasaki szerint ugyanakkor az állat viselkedésének oka feltehetően az lehet, hogy nemrégiben kicsinyei születtek, a cipőket pedig fészeképítéshez használja. Így szeretné megvédeni a kicsiket a hidegtől.
A "bűnmegelőzés" érdekében az óvodában hálót szerelnek fel a cipőtárolók elé.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
