Az óvoda dolgozóit aggasztotta, hogy vajon ki vagy mi randalírozhat az intézmény falai között éjszakánként.
Tíz gyerek tízenöt darab cipője tűnt el nyomtalanul egy Japán óvodából november elején. Egy nappal később még három cipőnek veszett nyoma, számos további lábbelit pedig a padlón szétdobálva találtak az óvoda dolgozói. A "lopások" előtt a The Guardian szerint tanácstalanul álltak a rendőrök és az óvodai dolgozói. Az utóbbiakat egyébként kifejezetten aggasztotta is, hogy vajon ki randalírozhat az intézményben az éj leple alatt.
Annak érdekében, hogy erre a kérdésre választ kapjanak, a rendőrség három biztonsági kamerát szerelt fel az intézményben, ami november 11-én rögzítette is a tolvaj kilétét. Egy szorgos menyétet, aki az egyik falból előbújva kevesebb mint 10 másodperc alatt eltulajdonított a gyerekek cipőtárolójából egy fehér tornacipőt, majd azzal a szájában eltűnt.
"Nagyon aggódtunk, de megnyugtató számunkra, hogy tudjuk, csak egy állatról van szó" - mondta az óvoda egy dolgozója az egyik helyi újságnak, a Mainichi-nak.
A cipőket azóta sem találták meg. A Chikushi Jogakuen Egyetem egyik professzora Hiroshi Sasaki szerint ugyanakkor az állat viselkedésének oka feltehetően az lehet, hogy nemrégiben kicsinyei születtek, a cipőket pedig fészeképítéshez használja. Így szeretné megvédeni a kicsiket a hidegtől.
A "bűnmegelőzés" érdekében az óvodában hálót szerelnek fel a cipőtárolók elé.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
