Szelektív hulladékgyűjtés, minél gyorsabb egészségügyi ellátás, eligazodás a fesztivál területén, segítség a beengedésben, a karszalaggal való fizetésben, a színpadoknál, és a fesztiválok közösségi média profiljainak folyamatos kezelése – mindez sokkal kevésbé lehetne gördülékeny, ha nem segítenék a fesztiválok szervezőinek munkáját már 12 éve önkéntesek. Nagy Rékával, a Fesztivál Önkéntes Központ vezetőjével beszélgettünk.
A Sziget Fesztivál óriási területén barangolva szinte mindenhol színes pólós önkéntesekbe botlottunk. A koncertek után narancssárgába öltözött fiúk és lányok kapkodták fel minél gyorsabban az eldobott műanyagpalackokat, kék pólóba öltözött önkéntesek igyekeztek minél jobb fotókat csinálni, hogy minőségi tartalmakkal töltsék meg a fesztivál Instagram és TikTok-profilját, a tömegben a kedvenc előadóinkra várva pedig nem egyszer nyomtak a kezünkbe friss vizet fehér pólót viselő egészségügyi önkéntesek. Az önkéntesek már 12 éve fontos részei a legnagyobb hazai fesztiváloknak. Ott vannak a Balaton Soundon, ott voltak a Volt Fesztiválon, a Strandon, és a már 30 éve működő Szigeten is.
Az első évben, 2011-ben még csak 15, 2019-ben azonban már több mint 1500 önkéntes segítette és támogatta a szervezők munkáját. Nagy Réka, a Fesztivál Önkéntes Központ vezetője szerint ugyanakkor a fesztiválokon előtte is voltak önkéntesek, őket azonban főként a rendezvényekre kitelepülő civil szervezetek hozták, akik értelemszerűen a saját tevékenységeiket segítették, nem pedig a fesztiválok szervezőinek munkáját.
Külföldön már bevett szokás
Réka szerint a nyugati országokban már megszokott, hogy a fesztiválokon és egyéb rendezvényeken fiatal önkéntesek segédkeznek, akik napi néhány óra munkáért cserébe ingyen élvezhetik a koncerteket és egyéb programokat. Magyarországon ez 18 év alatt napi 4,5 órát, fölötte pedig napi 6 órát jelent, melynek során az önkéntesek olyan feladatokat látnak el, amihez komolyabb előképzettség nem kell, de egy gyors betanítás után jelentős hozzáadott értéket jelent a fesztivál számára.
Így van ez a legnagyobb angol fesztiválokon, de például Hollandiában is, hiszen önkénteseket foglalkoztatni mindkét félnek megéri, ráadásul nem ritkák a sikersztorik sem. Például, hogy valaki néhány év önkénteskedés után sikeresen helyezkedett el a rendezvényszervezés területén vagy a zeneiparban. Ehhez persze elengedhetetlen a lelkesedés, és hogy az önkéntesek örömmel lássák el a feladataikat.
Hogyan lehet bekerülni?
A jelentkezés egy online felületen történik, ahol a személyes adatok megadása mellett a szervezők arra is kíváncsiak, hogy a jelentkezők önkénteskedtetek-e már korábban, és hogy miért szeretnétek részt venni a rendezvény segítésében. Réka szerint ezt egy online interjú követi, ami egyben tájékoztató jellegű is, hiszen a jelentkező megismerése mellett nagyon fontos tisztázni azt is, pontosan mit jelent önkéntesnek lenni.
Aki alkalmasnak bizonyul, a regisztrációt követően az önkéntes központ oldalán meghirdetett rendezvények közül bármelyikre jelentkezhet. Ezek lehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok, vagy – tavaly nyár óta – akár koncertek is. Idén például az egyik legnagyobb szórakoztatóipari vállalattal együttműködve ők szerveztek önkénteseket a budapesti Rammstein, Depeche Mode és Guns N’ Roses koncertekre, a jövő évi programokok között pedig már ott szerepel az óriási érdeklődést vonzó, háromestés Coldplay is. Ezeken az önkéntesek a biztonsági szolgálat keze alá dolgozva segédkeznek a résztvevők beengedésében, míg a fesztiválokon olyan rendkívül fontos, komoly feladatköröket is elláthatnak – amikhez egyébként szakirányú tanulmányok is szükségesek – mint az egészségügyi ponton való segédkezés, vagy a Balaton Soundon a lelkisegély szolgálat.
„Ők egyfajta plusz szeme-fülei a fesztiválon jelenlevő szerveknek. Nem ők fognak lelkisegélyt nyújtani és sebeket ellátni, de olyan plusz emberek, akik észre tudják venni a problémákat, akikhez tudnak fordulni, és akik tudják továbbítani az igényt a szakszerű segítségnyújtásra” – magyarázza Réka.
„Beosztástól függ, de a napi 6 óra segítségen kívül mindenen részt tudnak venni, hiszen a fesztivál területén 0-24-ben dolgoznak önkéntesek, akik váltják egymást, de tudnak cserélgetni is. Vannak olyan feladatok, aminek fix időpontja van, tehát azért tudni kell alkalmazkodni, de a beosztást az igényhez igazítjuk, és igyekszünk úgy csinálni, hogy senki ne maradjon le arról, amin ott szeretne lenni” – teszi hozzá az önkéntesek vezetője.
Nincs felső korhatár
Az idei Sziget Fesztiválon körülbelül 6-700 önkéntes segédkezett, ellentétben a 2019-es közel 1500 fős rekorddal. Ennek oka természetesen a koronavírus-járványban keresendő, hiszen a két év kihagyás miatt sokan „kiöregedtek” az önkénteskedésből.
Réka azt mondja, ez a munka főként az egyetemisták körében népszerű, akik jellemzően 2-3 nyarat töltenek el náluk, mielőtt teljes állásban, vagy gyakornokként kezdenének dolgozni. Ugyanakkor az sem kivitelezhetetlen, és nem is példa nélküli, hogy valaki teljes állás mellett is elszegődik hozzájuk a fesztivál idejére, mert kifejezetten erre az időszakra tartogatja a szabadságát.
Felső korhatár ráadásul nincs is, 16 éves kor fölött bárki jelentkezhet, akinek van kedve hozzá, így egészen meglepő életkorú, 50-60 év közötti önkéntesek is előfordulnak, akik a fesztivál forgatagában segítik a tisztaságot, biztonságot, gördülékenységet, és hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát. Ehhez természetesen az elfogadott jelentkezést követően szükséges elvégezni azt a rövid útmutatást és képzést, amit a Fesztivál Önkéntes Központ szervez, de a legfontosabb mindenképp a lelkesedés és a nyitottság.
„Ha valaki kellően nyitott tud lenni a feladatok, a rendezvényes világ és a többi önkéntes irányába is, akkor rendkívül gazdag igényekkel tud hazatérni” – jegyzi meg Nagy Réka.
Amennyiben érdekel titeket a program, itt tudtok róla bővebben is olvasni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
