Ők a színes pólós segítői a legnagyobb zenei rendezvényeknek: Már 12 éve foglalkoztatnak önkénteseket a hazai fesztiválok

Szelektív hulladékgyűjtés, minél gyorsabb egészségügyi ellátás, eligazodás a fesztivál területén, segítség a beengedésben, a karszalaggal való fizetésben, a színpadoknál, és a fesztiválok közösségi média profiljainak folyamatos kezelése – mindez sokkal kevésbé lehetne gördülékeny, ha nem segítenék a fesztiválok szervezőinek munkáját már 12 éve önkéntesek. Nagy Rékával, a Fesztivál Önkéntes Központ vezetőjével beszélgettünk.

  • Székács Linda

A Sziget Fesztivál óriási területén barangolva szinte mindenhol színes pólós önkéntesekbe botlottunk. A koncertek után narancssárgába öltözött fiúk és lányok kapkodták fel minél gyorsabban az eldobott műanyagpalackokat, kék pólóba öltözött önkéntesek igyekeztek minél jobb fotókat csinálni, hogy minőségi tartalmakkal töltsék meg a fesztivál Instagram és TikTok-profilját, a tömegben a kedvenc előadóinkra várva pedig nem egyszer nyomtak a kezünkbe friss vizet fehér pólót viselő egészségügyi önkéntesek. Az önkéntesek már 12 éve fontos részei a legnagyobb hazai fesztiváloknak. Ott vannak a Balaton Soundon, ott voltak a Volt Fesztiválon, a Strandon, és a már 30 éve működő Szigeten is.

Az első évben, 2011-ben még csak 15, 2019-ben azonban már több mint 1500 önkéntes segítette és támogatta a szervezők munkáját. Nagy Réka, a Fesztivál Önkéntes Központ vezetője szerint ugyanakkor a fesztiválokon előtte is voltak önkéntesek, őket azonban főként a rendezvényekre kitelepülő civil szervezetek hozták, akik értelemszerűen a saját tevékenységeiket segítették, nem pedig a fesztiválok szervezőinek munkáját.

Külföldön már bevett szokás

Réka szerint a nyugati országokban már megszokott, hogy a fesztiválokon és egyéb rendezvényeken fiatal önkéntesek segédkeznek, akik napi néhány óra munkáért cserébe ingyen élvezhetik a koncerteket és egyéb programokat. Magyarországon ez 18 év alatt napi 4,5 órát, fölötte pedig napi 6 órát jelent, melynek során az önkéntesek olyan feladatokat látnak el, amihez komolyabb előképzettség nem kell, de egy gyors betanítás után jelentős hozzáadott értéket jelent a fesztivál számára.

Így van ez a legnagyobb angol fesztiválokon, de például Hollandiában is, hiszen önkénteseket foglalkoztatni mindkét félnek megéri, ráadásul nem ritkák a sikersztorik sem. Például, hogy valaki néhány év önkénteskedés után sikeresen helyezkedett el a rendezvényszervezés területén vagy a zeneiparban. Ehhez persze elengedhetetlen a lelkesedés, és hogy az önkéntesek örömmel lássák el a feladataikat.

Hogyan lehet bekerülni?

A jelentkezés egy online felületen történik, ahol a személyes adatok megadása mellett a szervezők arra is kíváncsiak, hogy a jelentkezők önkénteskedtetek-e már korábban, és hogy miért szeretnétek részt venni a rendezvény segítésében. Réka szerint ezt egy online interjú követi, ami egyben tájékoztató jellegű is, hiszen a jelentkező megismerése mellett nagyon fontos tisztázni azt is, pontosan mit jelent önkéntesnek lenni.

Aki alkalmasnak bizonyul, a regisztrációt követően az önkéntes központ oldalán meghirdetett rendezvények közül bármelyikre jelentkezhet. Ezek lehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok, vagy – tavaly nyár óta – akár koncertek is. Idén például az egyik legnagyobb szórakoztatóipari vállalattal együttműködve ők szerveztek önkénteseket a budapesti Rammstein, Depeche Mode és Guns N’ Roses koncertekre, a jövő évi programokok között pedig már ott szerepel az óriási érdeklődést vonzó, háromestés Coldplay is. Ezeken az önkéntesek a biztonsági szolgálat keze alá dolgozva segédkeznek a résztvevők beengedésében, míg a fesztiválokon olyan rendkívül fontos, komoly feladatköröket is elláthatnak – amikhez egyébként szakirányú tanulmányok is szükségesek – mint az egészségügyi ponton való segédkezés, vagy a Balaton Soundon a lelkisegély szolgálat.

„Ők egyfajta plusz szeme-fülei a fesztiválon jelenlevő szerveknek. Nem ők fognak lelkisegélyt nyújtani és sebeket ellátni, de olyan plusz emberek, akik észre tudják venni a problémákat, akikhez tudnak fordulni, és akik tudják továbbítani az igényt a szakszerű segítségnyújtásra” – magyarázza Réka.

Ezen felül, aki szeretne, akár az építő és bontó munkákra is jelentkezhet, amik a fesztiválok előtt és után vannak, így annak ideje alatt nem is feltétlenül kell dolgozniuk, hanem a munkájukért díjmentesen szórakozhatnak, de – mivel az önkéntesek váltják egymást – egy kis rugalmassággal az is kivitelezhető, hogy akik a fesztivál ideje alatt dolgoznak is részt tudjanak venni a kedvenceik koncertjein.

„Beosztástól függ, de a napi 6 óra segítségen kívül mindenen részt tudnak venni, hiszen a fesztivál területén 0-24-ben dolgoznak önkéntesek, akik váltják egymást, de tudnak cserélgetni is. Vannak olyan feladatok, aminek fix időpontja van, tehát azért tudni kell alkalmazkodni, de a beosztást az igényhez igazítjuk, és igyekszünk úgy csinálni, hogy senki ne maradjon le arról, amin ott szeretne lenni” – teszi hozzá az önkéntesek vezetője.

Nincs felső korhatár

Az idei Sziget Fesztiválon körülbelül 6-700 önkéntes segédkezett, ellentétben a 2019-es közel 1500 fős rekorddal. Ennek oka természetesen a koronavírus-járványban keresendő, hiszen a két év kihagyás miatt sokan „kiöregedtek” az önkénteskedésből.

Réka azt mondja, ez a munka főként az egyetemisták körében népszerű, akik jellemzően 2-3 nyarat töltenek el náluk, mielőtt teljes állásban, vagy gyakornokként kezdenének dolgozni. Ugyanakkor az sem kivitelezhetetlen, és nem is példa nélküli, hogy valaki teljes állás mellett is elszegődik hozzájuk a fesztivál idejére, mert kifejezetten erre az időszakra tartogatja a szabadságát.

Felső korhatár ráadásul nincs is, 16 éves kor fölött bárki jelentkezhet, akinek van kedve hozzá, így egészen meglepő életkorú, 50-60 év közötti önkéntesek is előfordulnak, akik a fesztivál forgatagában segítik a tisztaságot, biztonságot, gördülékenységet, és hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát. Ehhez természetesen az elfogadott jelentkezést követően szükséges elvégezni azt a rövid útmutatást és képzést, amit a Fesztivál Önkéntes Központ szervez, de a legfontosabb mindenképp a lelkesedés és a nyitottság.

„Ha valaki kellően nyitott tud lenni a feladatok, a rendezvényes világ és a többi önkéntes irányába is, akkor rendkívül gazdag igényekkel tud hazatérni” – jegyzi meg Nagy Réka.

Amennyiben érdekel titeket a program, itt tudtok róla bővebben is olvasni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.