A középiskolások nagy része saját vállalkozás indítását tervezi, kevesen számítanak állami nyugdíjra, a túlnyomó többség nyomon követi, hogy mire költ, és már pénzt is félretesznek – derült ki egy friss kutatásból.
A válaszadó diákok közel kétharmada dolgozik – a túlnyomó többség alkalmanként, például a nyári szünetben –, egyharmaduk pedig tervezi, hogy valamilyen pénzkereseti lehetőséget keres. A diákok tudatosan bánnak a megkeresett pénzzel és a zsebpénzükkel: a legtöbben jövedelmük 10-50 százalékát félreteszik – derült ki az EY GDS és a Junior Achievement Hungary által közösen szervezett Innovációs napon megkérdezett diákok válaszaiból.
A megkérdezettek közel harmada szórakozásra, például fesztivál- vagy koncertjegyekre, negyede utazásra, ötödük pedig hobbira spórol. Tíz diákból négy használ bankkártyát, a többiek egyenlő arányban a készpénzt és a mobilfizetési megoldásokat preferálják. A tanulók meglepően tudatosak, ha a kiadásaikról van szó: a legtöbben nyomon követik, hogy mire költenek: a csoport több mint fele minden kiadását feljegyzi, esetenként mobilalkalmazás segítségével, míg a többiek csak a jelentősebb összegeket tartják számon.
Szinte minden diák arra számít, hogy legkésőbb 25 éves korára pénzügyileg függetlenné válik a szüleitől. Közel egyötödük 18 éves korára tervezi ezt, egyharmaduk 19 és 21 éves kora között, és csekély többségük még ennél is idősebb korban.
Bár a válaszadók mind pályakezdő fiatalok, többségük már a nyugdíjas éveik miatt aggódik. A legtöbben nem tervezik, hogy az állami nyugdíjra vagy nyugdíjmegtakarításokra támaszkodhatnak, és inkább vállalkozásukból, illetve befektetéseik vagy bérleményeik hozamából kívánják fenntartani magukat.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
