85 éve bosszantja a tudósokat a világ legegyszerűbb(nek tűnő) matematikai problémája
2019-ben a Nobel-díjas Terence Tao majdnem megoldotta a 3x+1 matematikai problémát. De a végén ő is elbukott.
Székács Linda
A 3x+1 matematikai problémát, vagyis a Collatz-sejtést 1937-ben fogalmazta meg Lothar Collatz német matematikus. Ez egy máig megoldatlan probléma a matematikában.
Nehezen tudnánk saját szavainkkal megfogalmazni, miről is szól pontosan, ezért inkább a Wikipediát idézzük:
A probléma a következő: Tetszőleges pozitív egész számból kiindulva képezzünk végtelen sorozatot úgy, hogy ha a sorozat utoljára kiszámított eleme páros, akkor a rákövetkező elem ennek fele lesz, különben viszont a háromszorosánál eggyel nagyobb szám. Például ha a 7-ből indulunk ki (amely páratlan), akkor a rákövetkező elem 3x7+1=22, amely páros, így a következő elem a 22 fele, azaz 11 lesz. Tovább folytatva a szabály alkalmazását a 7, 22, 11, 34, 17, 52, 26, 13, 40, 20, 10, 5, 16, 8, 4, 2, 1, 4, 2, 1, ... sorozatot kapjuk. Látható, hogy innentől a végtelenségig ismétlődik a 4, 2, 1 számhármas. Különböző számokból kiindulva azt tapasztaljuk, hogy újra meg újra olyan sorozatokat kapunk, amelyek a 4, 2, 1 számhármas végtelen ismétlődésébe torkollnak. A Collatz-sejtés azt mondja ki, hogy ez mindig így van: akármilyen pozitív számmal is kezdjük a sorozat képzését, a végén mindig a 4, 2, 1 ciklusba futunk bele.
A Collatz-sejtésről a hidegháború alatt az a pletyka/vicc terjedt, hogy az valójában egy szovjet „fegyver” az amerikai matematikai fejlődés lassítására, korábban ugyanis a Yale professzorai egy álló hónapon keresztül próbálták bizonyítani, sikertelenül.
A fiatal matematikusoknak ma már csak azt tanácsolják, hogy ne is vesztegessék az idejüket a Collatz-sejtésre, még úgy se, hogy ha valaki bebizonyítaná, az egymilliárd dollárt érne. Nézzük, hogy miért:
Az idei felsőoktatási felvételin mindössze egyetlen mesterképzés akadt, amelyre több mint ezren jelentkeztek első helyen. A mezőnyt toronymagasan a pszichológia vezeti, miközben a legnépszerűbb szakok listájára egy új terület is felkerült.
Március 25-én hozta nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) a 2026-os szakterületi egyetemi rangsorát, amely átfogó képet ad a világ felsőoktatásának élvonaláról.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz#kulturalisdolgozok#restaurator#kultura#beremeles
Hétfőn kezdődtek az idei országos kompetenciamérések, ám több beszámoló szerint sok probléma nehezítette a kitöltést. Az Oktatási Hivatal lapunknak azt mondta, az informatikai rendszer végig megfelelően működött.
Rengeteg jelzés érkezett egy jászszentandrási általános iskola szülői közösségéhez arról, hogy egyes tantermekben már áprilisban 32-33 fokos hőség lehet, ezért légkondicionáló berendezések beszerzésére fordítanák a tavalyi bál bevételét.