Senki nem tudta, milyen komoly lakhatási gondjai vannak a fiatal oktatónak. Története vitát váltott ki az egyetemi oktatók helyzetéről.
Aimée Lê PhD hallgatóként és angoltanárként dolgozott a londoni Royal Holloway Egyetemen, aki közel két éven keresztül egy sátorban élt - számol be a Guardian.
„Hideg volt. Egy egyszemélyes sátorban laktam, ami egy kis idő után felmelegedett, de voltak olyan napok, amikor arra ébredtem, hogy a sátramat belepte a hó. Amikor éppen nem dolgoztam, megtanultam fát hasogatni és tüzet gyújtani”
– idézi fel a fiatal oktató, aki senkinek sem számolt be anyagi nehézségeiről, attól tartva, alááshatja szakmai hírnevét, ha kiderül róla, hogy nincs hol laknia. Előfordult, hogy egy hotel bárjában javított dolgozatokat, a tisztálkodást pedig az egyetemen oldotta meg.
A fiatal oktató egy ösztöndíjjal érkezett Angliába az Egyesült Államokból, külföldi PhD-hallgatóként azonban komoly egyetemi tandíjat kellett fizetnie. A probléma akkor kezdődött, amikor a kedvező árú szállását, ahol első évében lakott, elkezdték felújítani, neki pedig elő kellett volna teremteni egy albérlet fenntartására elegendő pénzt.
A londoni Royal Holloway Egyetem egyik képviselője is megszólalt az ügyben, kiemelve, azi intézmény nem tudott Lê anyagi nehézségeiről. Azt is hozzátette, az egyetem diáktanácsadói támogatják a hallgatókat – például ingyenes tanácsadással, krízishelyzetben segítségnyújtással. Működik egy „anyagi jóllét” elnevezésű csoport is, amely felvilágosítást ad a különböző támogatásokról.
A brit egyetemi dolgozókat, oktatókat tömörítő szakszervezet szerint az országban kizsákmányolják és alulfizetik a felsőoktatásban dolgozókat, akik közül legalább 75 ezren bizonytalan idejű szerződésekkel végzik munkájukat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
