Ilyen volt a régi Corvinus: képek és történetek

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Budapesti Corvinus Egyetem története.

  • Eduline

A mai Corvinus épülete 1874-ben készült Ybl Miklós tervei alapján, akkor még azonban nem egyetemnek, hanem akkori nevén, Fővámpalotának épült, melyben négy, egymástól elkülönülő hivatal működött, így is volt ez egészen 1950-ig.

Fortepan/Schoch Frigyes

Természetesen a Corvinusnak is, mint a legtöbb egyetemnek, több évszázadra visszanyúló előzménye van. A közgazdászképzésnek a 18-19. században már voltak előfutárai: az 1846-ban létrejött József Ipartanoda, de 1898-ban létrehoztak egy - az akadémiához és a budapesti tudományegyetemhez kapcsolódó - Kereskedelmi Iskolai Szaktanárképző Intézetet is, írják a kezdetekről az egyetem honlapján. 

Zseniális fotók a Corvinusról: így festett az egyetem épülete 140 éve

Zseniális képeket találtunk a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről a Fortepanon - a fotók az akkor még más funkciót betöltő Fővámpalotáról 1874 körül készültek.

1920-ban aztán megszületett az önállóan működő Közgazdaságtudományi Kar, amely az akkori Királyi Magyar Tudományegyetemhez tartozott - ez az egyetem ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A kormány aztán nem sokkal később a kart a műegyetemi közgazdászképzéssel egyesítette, így jött lére - több felsőoktatási intézmény összevonásával - a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - itt tehát a ma Corvinusnak nevezett egyetem és a Műegyetem története is találkozik.

Fortepan

Közben a háború alatt -1944 december közepétől 1945 február 13-ig - igen súlyos sérüléseket szenvedett az akkor még központi hivatalként működő épület. Újjáépítése 1948-tól lendült fel igazán, amikoris eldőlt, hogy az épületet az akkor (1948-ban) önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem céljára állítják helyre - írják. Az egyetem végül az 1950/51. tanévet már a jelenlegi épületében kezdte - így lett tehát önálló egyetemmé a mai Corvinus. A következő fotók 1963-ból valók az egyetemi étteremről.

Fortepan/Bauer Sándor
Fortepan/Bauer Sándor

1953-ban az intézmény felvette a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet, 1990-től pedig Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemként, 2000-től pedig Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemként is szerepelt. A fotó 1987-ben készült az egyetem aulájáról.

Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

Az elmúlt húsz évben is volt néhány egyesítés más főiskolával, egyetemi karokkal, jelenlegi nevét 2004 óta viseli.

Még több egyetem történetéről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Fotókon a régi Semmelweis Egyetem: különleges történetek

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Semmelweis Egyetem története.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.