Nem csak az idei nyár miatt ilyen alacsony a Balaton vízállása: az ELTE kutatói szerint a tó történetében voltak ennél jóval szárazabb időszakok is, amelyek figyelmeztetőek lehetnek.
A Balaton ma is rendkívül alacsony vízállása nem példa nélküli: az ELTE kutatói szerint az elmúlt 11 ezer év során voltak olyan időszakok, amikor a tó hosszú éveken át a mainál is jóval szárazabb körülmények között létezett. A kutatók szerint a múlt tanulságai segíthetnek megérteni, milyen jövő várhat a Balatonra a klímaváltozás miatt.
A Balaton, a Velencei-tó és a Duna idei rekordközeli alacsony vízállása ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen sérülékenyek Magyarország vízkészletei. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének kutatói ezért a Balaton több ezer éves múltját vizsgálták, eredményeiket pedig Magyari Enikő vezetésével a Quaternary Science Reviews tudományos folyóiratban tették közzé.
A kutatók szerint a jelenlegi helyzet nem kizárólag az idei nyár következménye. A Balaton vízgyűjtőjén 2021 és 2026 áprilisa között csaknem 500 milliméter csapadék hiányzott, ráadásul a 2025–2026-os tél is jóval szárazabb volt az átlagosnál, így a tó már tavasszal sem tudott megfelelően feltöltődni. A folyamatot tovább súlyosbítja a tartós hőség: a magas hőmérséklet és a száraz időjárás miatt egyre több víz párolog el a tavakból, miközben a kiszáradó talaj tovább fokozza a felmelegedést.
A kutatók a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagokat elemezték. Ezek valóságos természetes klímaarchívumként őrzik a tó múltját: az egyes üledékrétegek kémiai összetételéből és szerkezetéből meg lehet állapítani, milyen lehetett a vízszint és az éghajlat több ezer évvel ezelőtt.
Az elemzések alapján két különösen száraz időszakot azonosítottak. Az első mintegy 8050–7350 évvel ezelőtt, a második pedig 5450–4500 évvel ezelőtt zajlott. A kutatók szerint az első volt a Balaton elmúlt 11 ezer évének legszárazabb időszaka. Ekkor a tó vízszintje tartósan alacsony volt, a nyarak melegebbé váltak, és a környéken a szárazságtűrő növényzet is elterjedt.
Az aszály kialakulásában a légköri cirkuláció fontos szerepet játszik. A tartós anticiklonok és magaslégköri gerincek eltérítik vagy legyengítik a csapadékot hozó frontokat. A leszálló légmozgás napos, száraz időt eredményez, miközben a meleg levegő, a napsugárzás és a szél fokozza a tavak párolgását.
A kiszáradó talaj tovább erősíti a felmelegedést: egyre kevesebb energia fordítódik párologtatásra, és egyre több a felszín és a levegő közvetlen melegítésére. A globális felmelegedés nem önmagában felelős minden egyes aszályért, de magasabb hőmérsékleti alapról indulva növeli a párolgási vízigényt, és gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé teszi a hőhullámokat.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a több ezer évvel ezelőtti vízszinteket nem lehet közvetlenül összehasonlítani a mai mérésekkel, ezért azt sem lehet megmondani, hogy a Balaton ismét eléri-e ezt az állapotot.
A klímamodellek viszont arra utalnak, hogy külső vízpótlás nélkül a század során egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások. A legkedvezőtlenebb forgatókönyvek szerint 2050 után felgyorsulhat a Balaton vízszintjének csökkenése, és a század végére egyre gyakrabban alakulhatnak ki a mostanihoz hasonló vagy még súlyosabb helyzetek.
A kutatók szerint éppen ezért fontos megismerni a tó múltját: az üledékekből kiolvasható információk segíthetnek abban, hogy a jövőben a vízszintszabályozásról, a vízpótlásról és a Balaton környezetének fejlesztéséről hosszú távon is megalapozott döntések szülessenek.
A klímaváltozás következménye már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban is: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A csapadék eloszlása is szélsőségessé válhat, ami együtt jár a nyári aszálykockázat növekedésével.
A megszűnő MCC közfeladatait augusztus végétől több állami tárca veszi át, az oktatási tevékenységért a Lannert Judit által vezetett Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felel majd.
Tanító, óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő - néhány olyan alapképzés, ahova állami ösztöndíjas helyre kétszázas pontszám is elég volt a pótfelvételin.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
Megérkezett az iskolakezdési támogatás első részlete a jogosult családokhoz, a parlamentben azonban továbbra is téma volt, hogy kik és mekkora összeget kapnak. Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint a kormány jóval kevesebbet költ a programra, mint amennyit Magyar Péter korábban ígért, és az általános és középiskolások kétharmada kimaradt a támogatásból.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány nap és becsöngetnek, amiről a legtöbb diáknak a fekete ruha és fehér ing juthat eszébe. De vajon minden iskolában kötelező ünneplőben menni?
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyerek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyerekek védelmének közös felelősségét.
Egy online előadás szünetében maradt bekapcsolva a mikrofon, így hallhatta végig egy egész csoport, ahogy a Pázmányon tanító volt alkotmánybíró arról beszél az egyik hallgatóval, mely tételeket szeretné kihúzni a közelgő záróvizsgán. Az egyetem fegyelmi eljárást indított az ügyben.
