Nem csak az idei nyár miatt ilyen alacsony a Balaton vízállása: az ELTE kutatói szerint a tó történetében voltak ennél jóval szárazabb időszakok is, amelyek figyelmeztetőek lehetnek.
A Balaton ma is rendkívül alacsony vízállása nem példa nélküli: az ELTE kutatói szerint az elmúlt 11 ezer év során voltak olyan időszakok, amikor a tó hosszú éveken át a mainál is jóval szárazabb körülmények között létezett. A kutatók szerint a múlt tanulságai segíthetnek megérteni, milyen jövő várhat a Balatonra a klímaváltozás miatt.
A Balaton, a Velencei-tó és a Duna idei rekordközeli alacsony vízállása ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen sérülékenyek Magyarország vízkészletei. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének kutatói ezért a Balaton több ezer éves múltját vizsgálták, eredményeiket pedig Magyari Enikő vezetésével a Quaternary Science Reviews tudományos folyóiratban tették közzé.
A kutatók szerint a jelenlegi helyzet nem kizárólag az idei nyár következménye. A Balaton vízgyűjtőjén 2021 és 2026 áprilisa között csaknem 500 milliméter csapadék hiányzott, ráadásul a 2025–2026-os tél is jóval szárazabb volt az átlagosnál, így a tó már tavasszal sem tudott megfelelően feltöltődni. A folyamatot tovább súlyosbítja a tartós hőség: a magas hőmérséklet és a száraz időjárás miatt egyre több víz párolog el a tavakból, miközben a kiszáradó talaj tovább fokozza a felmelegedést.
A kutatók a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagokat elemezték. Ezek valóságos természetes klímaarchívumként őrzik a tó múltját: az egyes üledékrétegek kémiai összetételéből és szerkezetéből meg lehet állapítani, milyen lehetett a vízszint és az éghajlat több ezer évvel ezelőtt.
Az elemzések alapján két különösen száraz időszakot azonosítottak. Az első mintegy 8050–7350 évvel ezelőtt, a második pedig 5450–4500 évvel ezelőtt zajlott. A kutatók szerint az első volt a Balaton elmúlt 11 ezer évének legszárazabb időszaka. Ekkor a tó vízszintje tartósan alacsony volt, a nyarak melegebbé váltak, és a környéken a szárazságtűrő növényzet is elterjedt.
Az aszály kialakulásában a légköri cirkuláció fontos szerepet játszik. A tartós anticiklonok és magaslégköri gerincek eltérítik vagy legyengítik a csapadékot hozó frontokat. A leszálló légmozgás napos, száraz időt eredményez, miközben a meleg levegő, a napsugárzás és a szél fokozza a tavak párolgását.
A kiszáradó talaj tovább erősíti a felmelegedést: egyre kevesebb energia fordítódik párologtatásra, és egyre több a felszín és a levegő közvetlen melegítésére. A globális felmelegedés nem önmagában felelős minden egyes aszályért, de magasabb hőmérsékleti alapról indulva növeli a párolgási vízigényt, és gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé teszi a hőhullámokat.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a több ezer évvel ezelőtti vízszinteket nem lehet közvetlenül összehasonlítani a mai mérésekkel, ezért azt sem lehet megmondani, hogy a Balaton ismét eléri-e ezt az állapotot.
A klímamodellek viszont arra utalnak, hogy külső vízpótlás nélkül a század során egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások. A legkedvezőtlenebb forgatókönyvek szerint 2050 után felgyorsulhat a Balaton vízszintjének csökkenése, és a század végére egyre gyakrabban alakulhatnak ki a mostanihoz hasonló vagy még súlyosabb helyzetek.
A kutatók szerint éppen ezért fontos megismerni a tó múltját: az üledékekből kiolvasható információk segíthetnek abban, hogy a jövőben a vízszintszabályozásról, a vízpótlásról és a Balaton környezetének fejlesztéséről hosszú távon is megalapozott döntések szülessenek.
A klímaváltozás következménye már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban is: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A csapadék eloszlása is szélsőségessé válhat, ami együtt jár a nyári aszálykockázat növekedésével.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
A férfi 2023-ban kezdte meg tanulmányait a BME-n, az egyetem tájékoztatása szerint azonban tanulmányai jelentős részében szüneteltette a hallgatói jogviszonyát beutazási nehézségek miatt. A Stipendium Hungaricum állami ösztöndíjprogram keretében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanult mérnökinformatikát az a palesztin hallgató, aki később a Hamász katonai szárnyában harcolt.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
Bár korábban abban bíztak, hogy az iskolában bevezetik az úgynevezett A/B menüs rendszert, augusztusban kiderült, hogy erre egyelőre nem kerül sor.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
