A szerencsésebbnek tiszás is van, de aki későn kapcsolt, annak már semmi vagy csak Dobrev Klára jutott - néhány nappal a választások után szinte már alig lehet találkozni az oszlopokra kihelyezett plakátokkal, mert sokan, köztük diákok és egyetemisták, leszedik és hazaviszik őket emlékbe.
Április 12-én a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a választásokon, ezután pedig a választási törvény értelmében 30 napon belül le kell szedni a plakátokat.
Ez elsősorban a jelöltek és a jelölő szervek feladata. Ha valahol még egy hónap múlva is kint maradnak a plakátok, akkor az önkormányzat és a közterület kezelője távolítja el azokat, amelynek költségeit átháríthatják a pártokra.
A 2026-os választások után azonban szinte pár nap alatt eltűntek a plakátok az utcákról azért is, mert a Z-és Alfa-generáció is szeretett volna eltenni valamit a maguk berlini falából.
Az Eduline szerkesztősége találkozott olyan diákcsapattal, akik közösen szedtek le plakátokat az oszlopokról, és úgy cserélgették egymás között őket, mint a fociskártyákat.
Kinek kell a Dobrev Klára? Nekem már megvan.
- mondta az egyikük, aki a helyi tiszás plakátra cserélt volna, de nem járt szerencsével.
Ugyanis tiszás választási plakátokhoz már nem olyan egyszerű hozzájutni. Akik szemfülesek voltak, már betáraztak belőlük.
Több tiszás politikus arra bátorított, hogy aki szeretne otthonra egy választási plakátot, nyugodtan szedje le valamelyik oszlopról.
Nagy Ervin közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a nem mindennapi lehetőségre, hogy aki szeretne, most szerezhet egy darabot a rendszerváltásból!
„A következő napokban leszedjük a választási plakátjainkat. Ha úgy érzed, szívesen hazavinnél egyet-kettőt akár ajándékba is adnád valakinek, ne légy szégyenlős, bátran vedd le a villanyoszlopokról! Cserébe csak annyit kérünk, hogy a gyorskötözőket is vidd magaddal, és dobd őket a szelektív kukába”- tette hozzá.
Juhász Roland pedig felajánlotta, hogy aki szeretné, annak pénteken alá is írja a plakátot.
Azoknak, akik nem jártak szerencsével, és nekik csak mondjuk Dobrev Klára jutott, de szeretnének egy tiszásat is a gyűjteményükbe, azoknak maradtak a csecsebere csoportok vagy a másodlagos piac, ahol egy tiszás plakátért akár több tízezer forintot is elkérhetnek.
A Marketplace-en például 30 ezer forintért találtunk új állapotban lévő eladó Bódis Krisztás plakátot. A Vinteden pedig hirdettek plakátot Stumpf Péterről 3 ezerért, Tárkányi Zsoltról 7 ezerért. Ha valaki azt szeretné, hogy Weigand István plakátja ott legyen a szobájában, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, hiszen egy ilyen relikviáért 10 ezer forintot is elkérhetnek.
Hogy mennyi az annyi, az pedig szemmel láthatóan attól függ, hogy az adott politikusnak mennyi a politikai értéke, például tölt-e be fontos posztot a Tiszában, mennyire verte a kihívóját.
Hogy hogyan alakítaná át a Tisza az oktatást, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
(Nyitóképünk illusztráció.)
A szerencsésebbnek tiszás is van, de aki későn kapcsolt, annak már semmi vagy csak Dobrev Klára jutott - néhány nappal a választások után szinte már alig lehet találkozni az oszlopokra kihelyezett plakátokkal, mert sokan, köztük diákok és egyetemisták, leszedik és hazaviszik őket emlékbe.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
