„Kinek kell a Dobrev Klára? Nekem már megvan”

A szerencsésebbnek tiszás is van, de aki későn kapcsolt, annak már semmi vagy csak Dobrev Klára jutott - néhány nappal a választások után szinte már alig lehet találkozni az oszlopokra kihelyezett plakátokkal, mert sokan, köztük diákok és egyetemisták, leszedik és hazaviszik őket emlékbe.

Április 12-én a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a választásokon, ezután pedig a választási törvény értelmében 30 napon belül le kell szedni a plakátokat.

Ez elsősorban a jelöltek és a jelölő szervek feladata. Ha valahol még egy hónap múlva is kint maradnak a plakátok, akkor az önkormányzat és a közterület kezelője távolítja el azokat, amelynek költségeit átháríthatják a pártokra.

A 2026-os választások után azonban szinte pár nap alatt eltűntek a plakátok az utcákról azért is, mert a Z-és Alfa-generáció is szeretett volna eltenni valamit a maguk berlini falából.

Az Eduline szerkesztősége találkozott olyan diákcsapattal, akik közösen szedtek le plakátokat az oszlopokról, és úgy cserélgették egymás között őket, mint a fociskártyákat.

Kinek kell a Dobrev Klára? Nekem már megvan.

- mondta az egyikük, aki a helyi tiszás plakátra cserélt volna, de nem járt szerencsével.

Ugyanis tiszás választási plakátokhoz már nem olyan egyszerű hozzájutni. Akik szemfülesek voltak, már betáraztak belőlük.

Több tiszás politikus arra bátorított, hogy aki szeretne otthonra egy választási plakátot, nyugodtan szedje le valamelyik oszlopról.

Nagy Ervin közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a nem mindennapi lehetőségre, hogy aki szeretne, most szerezhet egy darabot a rendszerváltásból!

„A következő napokban leszedjük a választási plakátjainkat. Ha úgy érzed, szívesen hazavinnél egyet-kettőt akár ajándékba is adnád valakinek, ne légy szégyenlős, bátran vedd le a villanyoszlopokról! Cserébe csak annyit kérünk, hogy a gyorskötözőket is vidd magaddal, és dobd őket a szelektív kukába”- tette hozzá.

Juhász Roland pedig felajánlotta, hogy aki szeretné, annak pénteken alá is írja a plakátot.

Azoknak, akik nem jártak szerencsével, és nekik csak mondjuk Dobrev Klára jutott, de szeretnének egy tiszásat is a gyűjteményükbe, azoknak maradtak a csecsebere csoportok vagy a másodlagos piac, ahol egy tiszás plakátért akár több tízezer forintot is elkérhetnek.

A Marketplace-en például 30 ezer forintért találtunk új állapotban lévő eladó Bódis Krisztás plakátot. A Vinteden pedig hirdettek plakátot Stumpf Péterről 3 ezerért, Tárkányi Zsoltról 7 ezerért. Ha valaki azt szeretné, hogy Weigand István plakátja ott legyen a szobájában, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, hiszen egy ilyen relikviáért 10 ezer forintot is elkérhetnek.

Hogy mennyi az annyi, az pedig szemmel láthatóan attól függ, hogy az adott politikusnak mennyi a politikai értéke, például tölt-e be fontos posztot a Tiszában, mennyire verte a kihívóját.

Hogy hogyan alakítaná át a Tisza az oktatást, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Vége a központosításnak? Így alakítaná át az oktatást a Tisza

A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.