Hamarosan kezdődik a nagyböjt, holnap máris húshagyókedd lesz. Azok, akik a következő negyven napban böjtölnek, ezen a napon fogyaszthatnak húst utoljára.
A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, ami a húsvét időpontjától függ: a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap, vagyis a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd – írja a Wikipédia. Magyarországon és a világ több más pontján is különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a húshagyókeddhez.
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, amit helyen karnevállal ünnepelnek. A leghíresebb a New Orleans-i karnevál, de erre a napra esik a velencei karnevál utolsó napja is.
Az angolszász országokban Palacsinta napnak is nevezik (a másik elnevezés Shrove Tuesday, vagyis gyóntató kedd), ami arra vezethető vissza, hogy az 1400-as években a nagyböjt előtti utolsó napon gyorsan el kellett fogyasztani a háztartásban található tojást és zsírt, és a palacsintasütés volt ennek a legegyszerűbb módja. Ezen a napon „palacsinta-futást” is tartanak, amelyeken a résztvevők gyakran vicces ruhákban, palacsintasütővel a kezükben futnak versenyt, miközben a palacsintát fel-feldobva meg is kell forgatni. A leghíresebb futóversenyt a buckinghamshire-i Olney városában tartják, sok más programmal, például palacsintaevő versennyel együtt.
Izgalmas műveltségi teszt a magyar népszokásokból
Húshagyókedden Zala vármegye több falujában szokás a „maskurázás”: ilyenkor a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra, és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, vagyis eltakarják az arcukat egy ronggyal, a fogadó házaknál pedig megpróbálják kitalálni, kit rejt a „maskura”, és kérdezgetik, ugratják egymást.
Ezt a napot Nagyváty baranyai faluban madzaghagyókeddként is ismerik, ami arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg az éléskamrában madzagon – írja a Naptárak. Ahol házasulandók voltak, ott megtartották az utolsó lakodalmakat nagyböjt előtt.
Ezt a napot többfelé mágikus napnak tartották: a népi hiedelem szerint az ekkor morzsolt kukorica bő termést hozott, egyes vidékeken pedig egy fejsze fokával megkopogtatták a gyümölcsfák törzsét, hogy sok termést hozzanak. Máshol szalmabábot készítettek, ami a telet jelképezte, majd a nap végén elégették vagy vízbe dobták. Ezen kívül igyekeztek mindenhol az utolsó lakomákat éjfélig befejezni, hiszen másnaptól már érvényben voltak a nagyböjt szabályai.
Ha valahol fánk sül, ott biztosan ünnep van. Már a középkori Európában is létezett fánk, ami a bőség, mulatság és az önfeledt vigasság jelképe volt, főleg a farsangi időszakban, amikor a nagyböjt előtti utolsó nagy lakomákat tartották.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
