Hamarosan kezdődik a nagyböjt, holnap máris húshagyókedd lesz. Azok, akik a következő negyven napban böjtölnek, ezen a napon fogyaszthatnak húst utoljára.
A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, ami a húsvét időpontjától függ: a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap, vagyis a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd – írja a Wikipédia. Magyarországon és a világ több más pontján is különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a húshagyókeddhez.
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, amit helyen karnevállal ünnepelnek. A leghíresebb a New Orleans-i karnevál, de erre a napra esik a velencei karnevál utolsó napja is.
Az angolszász országokban Palacsinta napnak is nevezik (a másik elnevezés Shrove Tuesday, vagyis gyóntató kedd), ami arra vezethető vissza, hogy az 1400-as években a nagyböjt előtti utolsó napon gyorsan el kellett fogyasztani a háztartásban található tojást és zsírt, és a palacsintasütés volt ennek a legegyszerűbb módja. Ezen a napon „palacsinta-futást” is tartanak, amelyeken a résztvevők gyakran vicces ruhákban, palacsintasütővel a kezükben futnak versenyt, miközben a palacsintát fel-feldobva meg is kell forgatni. A leghíresebb futóversenyt a buckinghamshire-i Olney városában tartják, sok más programmal, például palacsintaevő versennyel együtt.
Izgalmas műveltségi teszt a magyar népszokásokból
Húshagyókedden Zala vármegye több falujában szokás a „maskurázás”: ilyenkor a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra, és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, vagyis eltakarják az arcukat egy ronggyal, a fogadó házaknál pedig megpróbálják kitalálni, kit rejt a „maskura”, és kérdezgetik, ugratják egymást.
Ezt a napot Nagyváty baranyai faluban madzaghagyókeddként is ismerik, ami arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg az éléskamrában madzagon – írja a Naptárak. Ahol házasulandók voltak, ott megtartották az utolsó lakodalmakat nagyböjt előtt.
Ezt a napot többfelé mágikus napnak tartották: a népi hiedelem szerint az ekkor morzsolt kukorica bő termést hozott, egyes vidékeken pedig egy fejsze fokával megkopogtatták a gyümölcsfák törzsét, hogy sok termést hozzanak. Máshol szalmabábot készítettek, ami a telet jelképezte, majd a nap végén elégették vagy vízbe dobták. Ezen kívül igyekeztek mindenhol az utolsó lakomákat éjfélig befejezni, hiszen másnaptól már érvényben voltak a nagyböjt szabályai.
Ha valahol fánk sül, ott biztosan ünnep van. Már a középkori Európában is létezett fánk, ami a bőség, mulatság és az önfeledt vigasság jelképe volt, főleg a farsangi időszakban, amikor a nagyböjt előtti utolsó nagy lakomákat tartották.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
