Hamarosan kezdődik a nagyböjt, holnap máris húshagyókedd lesz. Azok, akik a következő negyven napban böjtölnek, ezen a napon fogyaszthatnak húst utoljára.
A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, ami a húsvét időpontjától függ: a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap, vagyis a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd – írja a Wikipédia. Magyarországon és a világ több más pontján is különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a húshagyókeddhez.
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, amit helyen karnevállal ünnepelnek. A leghíresebb a New Orleans-i karnevál, de erre a napra esik a velencei karnevál utolsó napja is.
Az angolszász országokban Palacsinta napnak is nevezik (a másik elnevezés Shrove Tuesday, vagyis gyóntató kedd), ami arra vezethető vissza, hogy az 1400-as években a nagyböjt előtti utolsó napon gyorsan el kellett fogyasztani a háztartásban található tojást és zsírt, és a palacsintasütés volt ennek a legegyszerűbb módja. Ezen a napon „palacsinta-futást” is tartanak, amelyeken a résztvevők gyakran vicces ruhákban, palacsintasütővel a kezükben futnak versenyt, miközben a palacsintát fel-feldobva meg is kell forgatni. A leghíresebb futóversenyt a buckinghamshire-i Olney városában tartják, sok más programmal, például palacsintaevő versennyel együtt.
Izgalmas műveltségi teszt a magyar népszokásokból
Húshagyókedden Zala vármegye több falujában szokás a „maskurázás”: ilyenkor a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra, és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, vagyis eltakarják az arcukat egy ronggyal, a fogadó házaknál pedig megpróbálják kitalálni, kit rejt a „maskura”, és kérdezgetik, ugratják egymást.
Ezt a napot Nagyváty baranyai faluban madzaghagyókeddként is ismerik, ami arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg az éléskamrában madzagon – írja a Naptárak. Ahol házasulandók voltak, ott megtartották az utolsó lakodalmakat nagyböjt előtt.
Ezt a napot többfelé mágikus napnak tartották: a népi hiedelem szerint az ekkor morzsolt kukorica bő termést hozott, egyes vidékeken pedig egy fejsze fokával megkopogtatták a gyümölcsfák törzsét, hogy sok termést hozzanak. Máshol szalmabábot készítettek, ami a telet jelképezte, majd a nap végén elégették vagy vízbe dobták. Ezen kívül igyekeztek mindenhol az utolsó lakomákat éjfélig befejezni, hiszen másnaptól már érvényben voltak a nagyböjt szabályai.
Ha valahol fánk sül, ott biztosan ünnep van. Már a középkori Európában is létezett fánk, ami a bőség, mulatság és az önfeledt vigasság jelképe volt, főleg a farsangi időszakban, amikor a nagyböjt előtti utolsó nagy lakomákat tartották.
Diákok online csoportokban beszélgettek arról, vajon a „cigány” vagy a „roma” a helyes megoldás a töriérettségi egyik feladatában. A Tisza Roma Kerekasztalának egy tagját kérdeztük arról, miért okoz még mindig ekkora dilemmát a kérdés.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Összegyűjtöttük az idei érettségi első hetének feladatlapjait és megoldásait magyarból, matekból, töriből, angolból és németből.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Az idei érettségi szezon egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a magyar írásbeli volt: a diákok közül sokan úgy érezték, a feladatsor szokatlanul nehézre sikerült. A közösségi médiában gyorsan megjelentek a túlzóbb értelmezések is, egyesek már arról írtak, mintha a leköszönő kormány „bosszút állt volna” a vizsgázókon.
