Ideje kiüríteni a kamrát! Holnap már húshagyókedd, mindjárt kezdődik a nagyböjt

Hamarosan kezdődik a nagyböjt, holnap máris húshagyókedd lesz. Azok, akik a következő negyven napban böjtölnek, ezen a napon fogyaszthatnak húst utoljára.

A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, ami a húsvét időpontjától függ: a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap, vagyis a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd – írja a Wikipédia. Magyarországon és a világ több más pontján is különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a húshagyókeddhez.

Véget ért a farsang

A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, amit helyen karnevállal ünnepelnek. A leghíresebb a New Orleans-i karnevál, de erre a napra esik a velencei karnevál utolsó napja is.

Az angolszász országokban Palacsinta napnak is nevezik (a másik elnevezés Shrove Tuesday, vagyis gyóntató kedd), ami arra vezethető vissza, hogy az 1400-as években a nagyböjt előtti utolsó napon gyorsan el kellett fogyasztani a háztartásban található tojást és zsírt, és a palacsintasütés volt ennek a legegyszerűbb módja. Ezen a napon „palacsinta-futást” is tartanak, amelyeken a résztvevők gyakran vicces ruhákban, palacsintasütővel a kezükben futnak versenyt, miközben a palacsintát fel-feldobva meg is kell forgatni. A leghíresebb futóversenyt a buckinghamshire-i Olney városában tartják, sok más programmal, például palacsintaevő versennyel együtt.

Izgalmas műveltségi teszt a magyar népszokásokból

Madzaghagyókedd és maskurázás

Húshagyókedden Zala vármegye több falujában szokás a „maskurázás”: ilyenkor a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra, és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, vagyis eltakarják az arcukat egy ronggyal, a fogadó házaknál pedig megpróbálják kitalálni, kit rejt a „maskura”, és kérdezgetik, ugratják egymást.

Ezt a napot Nagyváty baranyai faluban madzaghagyókeddként is ismerik, ami arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg az éléskamrában madzagon – írja a Naptárak. Ahol házasulandók voltak, ott megtartották az utolsó lakodalmakat nagyböjt előtt.

Ezt a napot többfelé mágikus napnak tartották: a népi hiedelem szerint az ekkor morzsolt kukorica bő termést hozott, egyes vidékeken pedig egy fejsze fokával megkopogtatták a gyümölcsfák törzsét, hogy sok termést hozzanak. Máshol szalmabábot készítettek, ami a telet jelképezte, majd a nap végén elégették vagy vízbe dobták. Ezen kívül igyekeztek mindenhol az utolsó lakomákat éjfélig befejezni, hiszen másnaptól már érvényben voltak a nagyböjt szabályai.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.