Ha valahol fánk sül, ott biztosan ünnep van. Már a középkori Európában is létezett fánk, ami a bőség, mulatság és az önfeledt vigasság jelképe volt, főleg a farsangi időszakban, amikor a nagyböjt előtti utolsó nagy lakomákat tartották.
A fánk olyannyira nem új, hogy már az ókori Rómában is készítettek olajban sült tésztagolyókat, amelyeket mézzel locsoltak meg – de igazán népszerűvé a középkor idején vált, és minden kultúrának megvan a sajátja: Németországban Berliner Pfannkuchen, Hollandiában mazsolás oljebollen, Lengyelországban lekvárral töltött paczki, Franciaországban könnyű beignet, Olaszországban krémes bombolini, az Egyesült Államokban a lyukas donut.
A magyar farsangi fánk egészen más
A magyar változat elterjedésében fontos szerepet játszott Mátyás király és felesége, Beatrix királyné. Egyes feljegyzések szerint az Itáliából érkező Beatrix szakácsai hozták magukkal Magyarországra a fánkot, amely először a budai udvar asztalain jelent meg. A paraszti konyhákban csak jóval később, az 1800-as években kezdett elterjedni.
A szalagos fánk megmondja a jövőt
Több népi hiedelem is kötődik a szalagos fánkhoz. Például, farsangkor, vízkereszt idején a fiúk háztűznézőbe vitték magukkal, és ha a lány viszonozta az érzelmeket, megfelezték a fánkot. A közepén futó fehér gyűrű egyrészt a tökéletes tészta jele, másrészt a jegygyűrű szimbóluma – az esküvő már nagy valószínűséggel a küszöbön volt. Volt, ahol pénzérmét sütöttek bele a jólét reményében, a Szerémségben pedig úgy tartották, hogy ha farsangkor fánkot esznek, az megóvja a házat a tavaszi szelektől. A Tiszántúlon pedig jósoltak belőle: híg tésztát csurgattak a zsírba, és a kirajzolódó formákból kiolvasták a jövőt – írja a Hamu és Gyémánt.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
