Ha valahol fánk sül, ott biztosan ünnep van. Már a középkori Európában is létezett fánk, ami a bőség, mulatság és az önfeledt vigasság jelképe volt, főleg a farsangi időszakban, amikor a nagyböjt előtti utolsó nagy lakomákat tartották.
A fánk olyannyira nem új, hogy már az ókori Rómában is készítettek olajban sült tésztagolyókat, amelyeket mézzel locsoltak meg – de igazán népszerűvé a középkor idején vált, és minden kultúrának megvan a sajátja: Németországban Berliner Pfannkuchen, Hollandiában mazsolás oljebollen, Lengyelországban lekvárral töltött paczki, Franciaországban könnyű beignet, Olaszországban krémes bombolini, az Egyesült Államokban a lyukas donut.
A magyar farsangi fánk egészen más
A magyar változat elterjedésében fontos szerepet játszott Mátyás király és felesége, Beatrix királyné. Egyes feljegyzések szerint az Itáliából érkező Beatrix szakácsai hozták magukkal Magyarországra a fánkot, amely először a budai udvar asztalain jelent meg. A paraszti konyhákban csak jóval később, az 1800-as években kezdett elterjedni.
A szalagos fánk megmondja a jövőt
Több népi hiedelem is kötődik a szalagos fánkhoz. Például, farsangkor, vízkereszt idején a fiúk háztűznézőbe vitték magukkal, és ha a lány viszonozta az érzelmeket, megfelezték a fánkot. A közepén futó fehér gyűrű egyrészt a tökéletes tészta jele, másrészt a jegygyűrű szimbóluma – az esküvő már nagy valószínűséggel a küszöbön volt. Volt, ahol pénzérmét sütöttek bele a jólét reményében, a Szerémségben pedig úgy tartották, hogy ha farsangkor fánkot esznek, az megóvja a házat a tavaszi szelektől. A Tiszántúlon pedig jósoltak belőle: híg tésztát csurgattak a zsírba, és a kirajzolódó formákból kiolvasták a jövőt – írja a Hamu és Gyémánt.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
