Mint oly sok ünnepünk, a farsang is ősi hagyományokon és babonákon alapszik.
Január 6-ával, azaz vízkereszttel, hivatalosan is lezárult a karácsonyi időszak, ám nem maradunk ünnepelni való nélkül. Ugyanis utána rögtön a farsang veszi kezdetét, ami idén egészen március 5-ig tart.
Honnan ered a farsang?
A farsang gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, Rómában Szaturnusz isten tiszteletére rendeztek hétnapos vigasságokat. Ez az ünnepség terjedt el később a középkorban. Maga az elnevezés viszont egy bajor-osztrák szóból ered, a „vaschang”-ból, ami először 1283-ban jelent meg írásos emlékekben – írja a Lépés Magazin.
Mára már ez átalakult „Fasching” -gá, és bár a német nyelvben a v-t is f-nek ejtik, a nyelvi alakulások közepette írásban is megváltoztatták. Egyébként magát az ünnepet „Fasnacht”, vagy „Fastnacht”-nak nevezték, amit ha lefordítunk akkor a böjt előtti utolsó éjszakét jelenti.
Bár a farsang idejét két keresztény momentum határozza meg, nevezetesen a vízkereszt napja és a hamvazószerda, mégsem keresztény ünnep, hanem pogány.
Hazánkban a középkorban honosodtak meg a farsangi szokások, elsősorban a német hagyományokat átvéve.
A középkorban úgy gondolták, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül, így a gonosz, ártó szellemek erőre kapnak. Jelmezes felvonulásokkal, vígassággal és boszorkánybábuk égetésével próbálták ezeket a lelkeket távoltartani, illetve elűzni a hideget és a szomorú gondolatokat. Voltak helyek, ahol tüzes kerekeket hajtottak végig a falvakon. A felvonulás egyébként úgy nézett ki, mint egy halotti menet, ami után hatalmas mulatságot rendeznek.
A híres mohácsi busójárás is egy farsangi szokás, ami a 18. század végén kezdődhetett. De van más nevezetes farsangi esemény is a világban, ilyen például a velencei vagy a riói karnevál.
Mi maradt meg mára a hagyományokból?
A busójárást továbbra is tartják és hatalmas turisztikai látványosság Mohácson, viszont a fővárosban elég kevés maradt meg a régi hagyományokból. Farsangi felvonulást már évek óta nem is rendeznek a fővárosban, de az iskolákban és a szórakozóhelyeken továbbra is szoktak tartani farsangi bulikat, amikre be lehet öltözni.
A nagy lakomák rendezése is kiveszett a köztudatból, viszont a farsangi fánkok hagyománya tovább él és rengeteg háztartásban továbbra is sütnek ilyenkor rendszeresen szalagos, csöröge vagy éppen olyan fánkot, amilyet a család szeret.
A bálok ideje
"Itt a Farsang, áll a bál" - hangzik a jól ismert frázis is. Az alakoskodás és a vidám jelmezek mellett a farsangi időszak az ismerkedés és a társaságba való bevezetés időszaka is volt. Ebben az időszakban rendezték a bécsi operabált is, amit idén február 27-én tartanak..
Hagyományosan a bált 180 elsőbálozó pár nyitja meg. Az eseményt rendszeresen nagy előkészületek előzik meg, és hasonlóan nagy a felhajtás a ruhákat és a táncokat illetően, mint itthon a szalagavatóknál.
Farsangi karneválok a világ körül
Valószínűleg, ha farsangi karneválra gondolunk, akkor automatikusan a velencei karnevál jut az eszünkbe. Velencében ez az esemény gyakorlatilag egyidős a várossal magával. Ilyenkor a lakosok és a hely is maszkot ölt és a színes, reneszánsz maskarákba öltözött tömeg a farsangi időszak végéig hömpölygő látványosságot nyújt az utcákon.
Bár a velencei a klasszikus, a legnagyobb karneválnak járó díjat a riói karnevál érdemli. Brazíliába a 18. századi portugál bevándorlók honosították meg az ünnepet. A ma is ismert formáját az elmúlt évszázadok formálták, és mára már egy kaotikus, vibrálóan színes és hangos esemény lett, ahol a táncé a főszerep.
Németországban is nagy hagyománya van a farsangi felvonulásoknak. Az ottani „Faschingszug”-ok hasonlítanak a legjobban azokhoz a felvonulásokhoz, amiket itthon is rendeztek. Tartományonként változó, de általában az ország a kölni felvonulás felé fordítja a figyelmét. A város utcáit ellepik a beöltözött emberek és a különböző tematikákban kiépített kocsik. Ez utóbbiak kígyózó sorban haladnak végig az utcákon, hangos zene és ajándékokat dobáló tulajdonosok kíséretében. A bajor sörfesztivál után talán ez a második legnagyobb tömeget megmozgató esemény Németország szerte.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
