Busójárás helyett tikverőzés: egy különleges farsangi szokás Mohán

Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai tikverőzés sok szempontból különleges.

  • Rodler Lili

Amikor a farsangi népszokásokról beszélünk, akkor valószínűleg több embernek a mohácsi busójárás jut először az eszébe, az ikonikus maszkokkal és a télűző felvonulással. Viszont akik nem akarnak Mohácsig utazni, azoknak mindenképp érdemes listára vennie a mohai tikverőzést.

De mi az a tikverőzés?

Már a szó boncolgatásával is nagyjából rá lehet jönni a lényegre, ugyanis a tik az a tyúk egyik tájszólásban használt megfelelője. A verőzés pedig egyészerűen az elnáspángolást, elfenekelést, ütögetést jelenti. De miért is fontos ez a népszokás, és milyen hagyománya van ennek Mohán pontosan?

A mohai tikverőzés a település életének egyik legjelentősebb eseménye, amit mindig húshagyó kedden tartanak. Ilyenkor a rongyosbohócok – azaz azok a férfiak, akik kalapfilcből készült, jellegzetes módon festett és szalmával dekorált, fekete maszkot viselnek – jelképesen megcsapkodják a furkósbotjukkal a tyúkok fenekét, hogy a jószágok termékenyek legyenek a következő időszakban.

A jelmez további részét képezik a színes rongyszalagok, de vannak, akik fehérruhás szalmatöröknek öltöznek, illetve szerencsehozó kéményseprőnek, írják Moha település oldalán.

 

A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat, és gyakorlatilag minden látogatót.

A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

A szokás maga több mint 100 éves lehet

Bár nem sokat tudni a pontos kialakulásának körülményeiről, a néprajzkutatók azt saccolják, hogy több mint 100 éve jelen lehet a Fejér megyeik számára ez a népszokás. A néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajz-, néptánc- és népzenekutató, fedezte fel a mohai hagyományt. Az első írásbeli említés is az ő, és Bartha Tibor újságcikkéhez köthető, ami 1961-ben jelent meg a Fejér Megyei Hírlapban.

A szokás fennmaradásához az is nagyban hozzásegített, hogy a fiatalabb generációk is lelkesen őrizik a néphagyományt. Mind a mai napig kulcsfontosságú a mohai fiúk dicséretreméltó vállalkozó kedve, a falu közössége pedig minden évben tudatosan készül a jeles napra.

 

A hagyományok, egészen konkrétan a tikverőzés menetének újratanulására soha nem volt szükség. Az egymást követő generációk tagjai fokozatosan adták és adják tovább egymásnak a szokás menetrendjét, az öltözetek készítésének praktikáit, és azon tudást, fortélyokat és taktikákat, amelyek a külső szemlélők számára láthatatlanok maradnak.

Az idei mohai Tikverőzést március 4-én tartják majd, így érdemes lehet kilátogatni a településre, ha valaki egy igazi magyar farsangi néphagyományban szeretne részt venni.

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.