Minél többen látják, annál jobban szorongunk a helyesírásunk miatt

„Ha olyan helyzetben írok, ahol valamilyen módon figyelemmel kell lennem arra, hogy az illető számára valamiféle presztízzsel bírok mint a helyesíráshoz állítólagosan értő ember, akkor én is erősen szorongok” – meséli Mártonfi a Díványnak adott interjújában.

Hozzáteszi: „Azt vettem észre, hogy bizonyos szavakat ma már inkább kerülök: ha nem vagyok biztos abban, hogy kell írni, inkább megfogalmazom másképp. Ez régebben nem volt rám jellemző.”

Nem szabadna, hogy társadalmi szűrő legyen a helyesírásunk

A nyelvész szerint kultúránként eltérő, ki felelős a helyesírási kodifikációért. „Magyarországon ez egyértelműen egy akadémiai bizottsághoz kötődik, amely szabványos kódexet hoz létre. Ez nem kötelező, pusztán ajánlás, de bizonyos helyzetekben ténylegesen elvárják – például az oktatásban, vagy hivatalos szövegek esetén. Ilyenkor beszélhetünk valódi helyesírási hibáról, nem csupán az eltérésekről a szabványtól, hanem indokolatlan, alátámasztás nélküli hibákról.”

Mártonfi szerint a helyesírásnak nem szabadna társadalmi szűrőként működnie: „Nagyon remélem, hogy nem számítana. Az, hogy valakinek milyen a helyesírása, annyit jelent, hogy neki milyen a helyesírása. Semmi egyebet. Ha valaki meg akar tanulni helyesírni, bizonyos szintig megtanulja, ha nem akarja, akkor sem számít, milyen szellemi képességei vannak.”

Nem igaz, hogy mindent fejből kell tudni

– teszi hozzá Mártonfi, ezzel hangsúlyozva, hogy egy bizonyos szint felett használjon mindenki kézikönyvet, a tudatos ellenőrzés nem gyengeség, hanem része a helyesírási gyakorlásnak.

Hogyan készült az Osiris Helyesírás új kiadása?

Mártonfi Attila meséli, hogy a szótár összeállítása során először a korábbi szótárakat és szaknyelvi szójegyzékeket kellett átnézniük. „Elég hamar észrevettük, hogy vannak olyan területek, ahonnan szinte semmi anyag nem áll rendelkezésre. Látszott, hol kell célzottan gyűjtenünk, hogy kipótoljuk a hiányokat” – mondja.

A nyelvész felidézi, hogy 2001-ben már volt ugyan internet, de még korlátozottan elérhető volt, így a digitális források feldolgozása viszonylag egyszerű feladatnak tűnt. A szövegekből épített korpuszból gyakorisági elemzéseket készítettek szavakra és szókapcsolatokra. „Olyan metrikát kerestünk, amely kiemeli az adott szakterületre jellemző, máshol szinte soha fel nem tűnő kifejezéseket. Minél specifikusabb volt egy szó, annál előrébb került a listán. Amikor ez összeállt, az első kétszázezer tételnél húztunk egy határt, majd mindketten átolvastuk az egészet” – meséli Mártonfi.

A kezdeti szólista még csak az alap volt, amelyből igazi szótárat kellett formálni. „Bizonyos kódokat illesztettünk a szavakba, szócikk-kezdeményekbe, és onnantól a munkafázisok egy részét már számítógéppel végezhettük, de mindig folyamatos emberi kontroll alatt” – teszi hozzá.

A szótár nagyjából 3 százalékkal bővült, ami ezres nagyságrendű új szót jelent – messze nem olyan kevés, mint amilyennek elsőre hangzik.

„Érdekes technikai kihívás volt, hogy a több anyag ellenére az oldalszám alig nőtt: mindössze egy-két oldallal lett hosszabb, mint korábban” – fűzi hozzá Mártonfi Attila.

Rendszeresen rosszul írja a minisztériumának nevét Hankó Balázs

"Munkáltatói szerv: Kultúrális és Innovációs Minisztérium" - szerepel a frissen megválasztott kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs 2023-as és 2022-es SZJA bevallásából nyilvános dokumentumaiban.