Minél többen látják, annál jobban szorongunk a helyesírásunk miatt

Sokan szorongunk írás közben, félünk a hibáktól, kerülgetjük a bizonytalan szavakat – de vajon tényleg romlik a nyelvhasználatunk az online térben? Mártonfi Attila nyelvész-informatikus szerint ártalmas a helyesírásunkból bunkósbotot csinálni, és az alapján megítélni másokat.

„Ha olyan helyzetben írok, ahol valamilyen módon figyelemmel kell lennem arra, hogy az illető számára valamiféle presztízzsel bírok mint a helyesíráshoz állítólagosan értő ember, akkor én is erősen szorongok” – meséli Mártonfi a Díványnak adott interjújában.

Hozzáteszi: „Azt vettem észre, hogy bizonyos szavakat ma már inkább kerülök: ha nem vagyok biztos abban, hogy kell írni, inkább megfogalmazom másképp. Ez régebben nem volt rám jellemző.”

Nem szabadna, hogy társadalmi szűrő legyen a helyesírásunk

A nyelvész szerint kultúránként eltérő, ki felelős a helyesírási kodifikációért. „Magyarországon ez egyértelműen egy akadémiai bizottsághoz kötődik, amely szabványos kódexet hoz létre. Ez nem kötelező, pusztán ajánlás, de bizonyos helyzetekben ténylegesen elvárják – például az oktatásban, vagy hivatalos szövegek esetén. Ilyenkor beszélhetünk valódi helyesírási hibáról, nem csupán az eltérésekről a szabványtól, hanem indokolatlan, alátámasztás nélküli hibákról.”

Mártonfi szerint a helyesírásnak nem szabadna társadalmi szűrőként működnie: „Nagyon remélem, hogy nem számítana. Az, hogy valakinek milyen a helyesírása, annyit jelent, hogy neki milyen a helyesírása. Semmi egyebet. Ha valaki meg akar tanulni helyesírni, bizonyos szintig megtanulja, ha nem akarja, akkor sem számít, milyen szellemi képességei vannak.”

Nem igaz, hogy mindent fejből kell tudni

– teszi hozzá Mártonfi, ezzel hangsúlyozva, hogy egy bizonyos szint felett használjon mindenki kézikönyvet, a tudatos ellenőrzés nem gyengeség, hanem része a helyesírási gyakorlásnak.

Hogyan készült az Osiris Helyesírás új kiadása?

Mártonfi Attila meséli, hogy a szótár összeállítása során először a korábbi szótárakat és szaknyelvi szójegyzékeket kellett átnézniük. „Elég hamar észrevettük, hogy vannak olyan területek, ahonnan szinte semmi anyag nem áll rendelkezésre. Látszott, hol kell célzottan gyűjtenünk, hogy kipótoljuk a hiányokat” – mondja.

A nyelvész felidézi, hogy 2001-ben már volt ugyan internet, de még korlátozottan elérhető volt, így a digitális források feldolgozása viszonylag egyszerű feladatnak tűnt. A szövegekből épített korpuszból gyakorisági elemzéseket készítettek szavakra és szókapcsolatokra. „Olyan metrikát kerestünk, amely kiemeli az adott szakterületre jellemző, máshol szinte soha fel nem tűnő kifejezéseket. Minél specifikusabb volt egy szó, annál előrébb került a listán. Amikor ez összeállt, az első kétszázezer tételnél húztunk egy határt, majd mindketten átolvastuk az egészet” – meséli Mártonfi.

A kezdeti szólista még csak az alap volt, amelyből igazi szótárat kellett formálni. „Bizonyos kódokat illesztettünk a szavakba, szócikk-kezdeményekbe, és onnantól a munkafázisok egy részét már számítógéppel végezhettük, de mindig folyamatos emberi kontroll alatt” – teszi hozzá.

A szótár nagyjából 3 százalékkal bővült, ami ezres nagyságrendű új szót jelent – messze nem olyan kevés, mint amilyennek elsőre hangzik.

„Érdekes technikai kihívás volt, hogy a több anyag ellenére az oldalszám alig nőtt: mindössze egy-két oldallal lett hosszabb, mint korábban” – fűzi hozzá Mártonfi Attila.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

Hivatalosan is vége a kettős vezetésnek a szakképzésben: napokon belül kiírják a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatait

Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.