Sokan szorongunk írás közben, félünk a hibáktól, kerülgetjük a bizonytalan szavakat – de vajon tényleg romlik a nyelvhasználatunk az online térben? Mártonfi Attila nyelvész-informatikus szerint ártalmas a helyesírásunkból bunkósbotot csinálni, és az alapján megítélni másokat.
„Ha olyan helyzetben írok, ahol valamilyen módon figyelemmel kell lennem arra, hogy az illető számára valamiféle presztízzsel bírok mint a helyesíráshoz állítólagosan értő ember, akkor én is erősen szorongok” – meséli Mártonfi a Díványnak adott interjújában.
Hozzáteszi: „Azt vettem észre, hogy bizonyos szavakat ma már inkább kerülök: ha nem vagyok biztos abban, hogy kell írni, inkább megfogalmazom másképp. Ez régebben nem volt rám jellemző.”
Nem szabadna, hogy társadalmi szűrő legyen a helyesírásunk
A nyelvész szerint kultúránként eltérő, ki felelős a helyesírási kodifikációért. „Magyarországon ez egyértelműen egy akadémiai bizottsághoz kötődik, amely szabványos kódexet hoz létre. Ez nem kötelező, pusztán ajánlás, de bizonyos helyzetekben ténylegesen elvárják – például az oktatásban, vagy hivatalos szövegek esetén. Ilyenkor beszélhetünk valódi helyesírási hibáról, nem csupán az eltérésekről a szabványtól, hanem indokolatlan, alátámasztás nélküli hibákról.”
Mártonfi szerint a helyesírásnak nem szabadna társadalmi szűrőként működnie: „Nagyon remélem, hogy nem számítana. Az, hogy valakinek milyen a helyesírása, annyit jelent, hogy neki milyen a helyesírása. Semmi egyebet. Ha valaki meg akar tanulni helyesírni, bizonyos szintig megtanulja, ha nem akarja, akkor sem számít, milyen szellemi képességei vannak.”
Nem igaz, hogy mindent fejből kell tudni
– teszi hozzá Mártonfi, ezzel hangsúlyozva, hogy egy bizonyos szint felett használjon mindenki kézikönyvet, a tudatos ellenőrzés nem gyengeség, hanem része a helyesírási gyakorlásnak.
Hogyan készült az Osiris Helyesírás új kiadása?
Mártonfi Attila meséli, hogy a szótár összeállítása során először a korábbi szótárakat és szaknyelvi szójegyzékeket kellett átnézniük. „Elég hamar észrevettük, hogy vannak olyan területek, ahonnan szinte semmi anyag nem áll rendelkezésre. Látszott, hol kell célzottan gyűjtenünk, hogy kipótoljuk a hiányokat” – mondja.
A nyelvész felidézi, hogy 2001-ben már volt ugyan internet, de még korlátozottan elérhető volt, így a digitális források feldolgozása viszonylag egyszerű feladatnak tűnt. A szövegekből épített korpuszból gyakorisági elemzéseket készítettek szavakra és szókapcsolatokra. „Olyan metrikát kerestünk, amely kiemeli az adott szakterületre jellemző, máshol szinte soha fel nem tűnő kifejezéseket. Minél specifikusabb volt egy szó, annál előrébb került a listán. Amikor ez összeállt, az első kétszázezer tételnél húztunk egy határt, majd mindketten átolvastuk az egészet” – meséli Mártonfi.
A kezdeti szólista még csak az alap volt, amelyből igazi szótárat kellett formálni. „Bizonyos kódokat illesztettünk a szavakba, szócikk-kezdeményekbe, és onnantól a munkafázisok egy részét már számítógéppel végezhettük, de mindig folyamatos emberi kontroll alatt” – teszi hozzá.
A szótár nagyjából 3 százalékkal bővült, ami ezres nagyságrendű új szót jelent – messze nem olyan kevés, mint amilyennek elsőre hangzik.
„Érdekes technikai kihívás volt, hogy a több anyag ellenére az oldalszám alig nőtt: mindössze egy-két oldallal lett hosszabb, mint korábban” – fűzi hozzá Mártonfi Attila.
"Munkáltatói szerv: Kultúrális és Innovációs Minisztérium" - szerepel a frissen megválasztott kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs 2023-as és 2022-es SZJA bevallásából nyilvános dokumentumaiban.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
