Egyre több amatőr matematikus fordul mesterséges intelligenciához, hogy régi, megoldatlan feladatokat fejtsen meg – a jelenség pedig a kutatókat is gondolkodásra készteti.
Amatőr matematikusok és egyetemisták mesterséges intelligencián alapuló chatbotok, köztük a ChatGPT segítségével oldanak meg több évtizede nyitott matematikai problémákat – számolt be róla a New Scientist. Bár ezek a feladványok nem a matematika legnehezebb kérdései közé tartoznak, a szakértők szerint az MI teljesítménye már egy fontos fordulópontot jelezhet a tudományterületen.
A megoldott problémák többsége Erdős Pál magyar matematikustól származik, aki híres volt arról, hogy rendkívül egyszerűen megfogalmazott, mégis komoly kihívást jelentő kérdéseket tett fel. „Ezek a problémák nagyon egyszerűnek tűnnek, de kifejezetten nehezek” – fogalmazott Thomas Bloom, a Manchesteri Egyetem kutatója.
Az elmúlt hónapokban hat olyan esetet azonosítottak, amikor MI segítségével jutottak el egy-egy Erdős-probléma megoldásához. Ezek közül öt esetben később kiderült, hogy a megoldás már létezett a szakirodalomban, csak nem volt könnyen hozzáférhető. Egy esetben azonban valódi újdonságról beszélhetünk: a 205-ös számú Erdős-problémát Kevin Barreto cambridge-i hallgató és Liam Price amatőr matematikus oldotta meg, a ChatGPT segítségével. Az eredményt egy kifejezetten matematikai ellenőrzésre fejlesztett MI-rendszerrel is validálták.
A matematikusok körében élénk vita zajlik arról, hogy az MI valóban új, kreatív ötletekkel járul-e hozzá a megoldásokhoz, vagy inkább meglévő matematikai ismereteket kombinál új módon. Bár az Erdős-féle feladatok megoldása nem jelent tudományos áttörést, ezek korábban is komoly kihívást jelentettek, és gyakran fiatal kutatók vagy hallgatók jutottak el a megoldásig.
Abban azonban egyre nagyobb az egyetértés, hogy a mesterséges intelligencia fontos eszközzé válhat a matematikában. Terrence Tao, a világ egyik legismertebb matematikusa szerint az MI elsősorban azért lehet hasznos, mert a vezető kutatók érthetően a legnagyobb jelentőségű problémákra koncentrálnak, miközben a nyitott kérdések döntő többsége háttérbe szorul. Ezen a területen az MI új lendületet adhat a kutatásnak.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
