Egyre több amatőr matematikus fordul mesterséges intelligenciához, hogy régi, megoldatlan feladatokat fejtsen meg – a jelenség pedig a kutatókat is gondolkodásra készteti.
Amatőr matematikusok és egyetemisták mesterséges intelligencián alapuló chatbotok, köztük a ChatGPT segítségével oldanak meg több évtizede nyitott matematikai problémákat – számolt be róla a New Scientist. Bár ezek a feladványok nem a matematika legnehezebb kérdései közé tartoznak, a szakértők szerint az MI teljesítménye már egy fontos fordulópontot jelezhet a tudományterületen.
A megoldott problémák többsége Erdős Pál magyar matematikustól származik, aki híres volt arról, hogy rendkívül egyszerűen megfogalmazott, mégis komoly kihívást jelentő kérdéseket tett fel. „Ezek a problémák nagyon egyszerűnek tűnnek, de kifejezetten nehezek” – fogalmazott Thomas Bloom, a Manchesteri Egyetem kutatója.
Az elmúlt hónapokban hat olyan esetet azonosítottak, amikor MI segítségével jutottak el egy-egy Erdős-probléma megoldásához. Ezek közül öt esetben később kiderült, hogy a megoldás már létezett a szakirodalomban, csak nem volt könnyen hozzáférhető. Egy esetben azonban valódi újdonságról beszélhetünk: a 205-ös számú Erdős-problémát Kevin Barreto cambridge-i hallgató és Liam Price amatőr matematikus oldotta meg, a ChatGPT segítségével. Az eredményt egy kifejezetten matematikai ellenőrzésre fejlesztett MI-rendszerrel is validálták.
A matematikusok körében élénk vita zajlik arról, hogy az MI valóban új, kreatív ötletekkel járul-e hozzá a megoldásokhoz, vagy inkább meglévő matematikai ismereteket kombinál új módon. Bár az Erdős-féle feladatok megoldása nem jelent tudományos áttörést, ezek korábban is komoly kihívást jelentettek, és gyakran fiatal kutatók vagy hallgatók jutottak el a megoldásig.
Abban azonban egyre nagyobb az egyetértés, hogy a mesterséges intelligencia fontos eszközzé válhat a matematikában. Terrence Tao, a világ egyik legismertebb matematikusa szerint az MI elsősorban azért lehet hasznos, mert a vezető kutatók érthetően a legnagyobb jelentőségű problémákra koncentrálnak, miközben a nyitott kérdések döntő többsége háttérbe szorul. Ezen a területen az MI új lendületet adhat a kutatásnak.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
