A világ hálózatait túlságosan leterheli a mesterséges intelligencia.
A Nokia friss jelentésében kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia túl nagy az európai internethez, ezért itt az ideje, hogy a vállalatok összefogjanak. A megkérdezett szervezetek körülbelül kétharmada már aktívan használja az AI-t, és még többen kísérleti programokat futtatnak, ami azt jelenti, hogy a hálózatokra nehezedő nyomás már igenis aktuális probléma.
A résztvevők több mint fele olyan problémákat emelt ki, mint a késleltetés, az üzemszünetek és az átviteli sebesség korlátai, amelyek az AI és az adatforgalom növekedéséhez kapcsolódnak. A Nokia szerint ezért itt az idő, hogy a hálózati vállalatok összefogjanak a probléma megoldása érdekében, mielőtt túl késő lenne – írja a TechRadar.
Az AI hatalmas nyomást gyakorol a mai hálózatokra
A kutatás, amely nagyrészt Európára összpontosított, megállapította, hogy az európai vállalkozások 86 százaléka egyetért azzal, hogy a jelenlegi hálózatok nem képesek megbirkózni az AI széleskörű elterjedésével. 78 százalékuk attól tart, hogy az infrastruktúra korlátai nehezíteni fogják a mesterséges intelligencia skálázhatóságát, 54 százalék pedig már most is rossz hálózati teljesítményt tapasztal.
A Nokia hozzátette, hogy az amerikaiak az európaiakhoz hasonló helyzetben vannak: az amerikai távközlési cégek és vállalkozások 88 százaléka elismeri, hogy az infrastruktúra korlátai megakadályozhatják vagy gátolhatják a mesterséges intelligencia jövőbeli növekedését.
Pallavi Mahajan, a Nokia technológiai igazgatója szerint fejlettebb, mesterséges intelligenciára épülő hálózatok és jelentős beruházások szükségesek a hálózati követelmények megerősítéséhez.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
