A világ hálózatait túlságosan leterheli a mesterséges intelligencia.
A Nokia friss jelentésében kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia túl nagy az európai internethez, ezért itt az ideje, hogy a vállalatok összefogjanak. A megkérdezett szervezetek körülbelül kétharmada már aktívan használja az AI-t, és még többen kísérleti programokat futtatnak, ami azt jelenti, hogy a hálózatokra nehezedő nyomás már igenis aktuális probléma.
A résztvevők több mint fele olyan problémákat emelt ki, mint a késleltetés, az üzemszünetek és az átviteli sebesség korlátai, amelyek az AI és az adatforgalom növekedéséhez kapcsolódnak. A Nokia szerint ezért itt az idő, hogy a hálózati vállalatok összefogjanak a probléma megoldása érdekében, mielőtt túl késő lenne – írja a TechRadar.
Az AI hatalmas nyomást gyakorol a mai hálózatokra
A kutatás, amely nagyrészt Európára összpontosított, megállapította, hogy az európai vállalkozások 86 százaléka egyetért azzal, hogy a jelenlegi hálózatok nem képesek megbirkózni az AI széleskörű elterjedésével. 78 százalékuk attól tart, hogy az infrastruktúra korlátai nehezíteni fogják a mesterséges intelligencia skálázhatóságát, 54 százalék pedig már most is rossz hálózati teljesítményt tapasztal.
A Nokia hozzátette, hogy az amerikaiak az európaiakhoz hasonló helyzetben vannak: az amerikai távközlési cégek és vállalkozások 88 százaléka elismeri, hogy az infrastruktúra korlátai megakadályozhatják vagy gátolhatják a mesterséges intelligencia jövőbeli növekedését.
Pallavi Mahajan, a Nokia technológiai igazgatója szerint fejlettebb, mesterséges intelligenciára épülő hálózatok és jelentős beruházások szükségesek a hálózati követelmények megerősítéséhez.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább jelen van a felsőoktatásban, és nemcsak a hallgatók életét, de a tanárok munkáját is átalakítja. Horváth László, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős dékáni biztosa szerint azonban tiltani nem érdemes a technológiát, még akkor sem, ha használata komoly új kihívásokat jelent az oktatásban.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
