A világ hálózatait túlságosan leterheli a mesterséges intelligencia.
A Nokia friss jelentésében kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia túl nagy az európai internethez, ezért itt az ideje, hogy a vállalatok összefogjanak. A megkérdezett szervezetek körülbelül kétharmada már aktívan használja az AI-t, és még többen kísérleti programokat futtatnak, ami azt jelenti, hogy a hálózatokra nehezedő nyomás már igenis aktuális probléma.
A résztvevők több mint fele olyan problémákat emelt ki, mint a késleltetés, az üzemszünetek és az átviteli sebesség korlátai, amelyek az AI és az adatforgalom növekedéséhez kapcsolódnak. A Nokia szerint ezért itt az idő, hogy a hálózati vállalatok összefogjanak a probléma megoldása érdekében, mielőtt túl késő lenne – írja a TechRadar.
Az AI hatalmas nyomást gyakorol a mai hálózatokra
A kutatás, amely nagyrészt Európára összpontosított, megállapította, hogy az európai vállalkozások 86 százaléka egyetért azzal, hogy a jelenlegi hálózatok nem képesek megbirkózni az AI széleskörű elterjedésével. 78 százalékuk attól tart, hogy az infrastruktúra korlátai nehezíteni fogják a mesterséges intelligencia skálázhatóságát, 54 százalék pedig már most is rossz hálózati teljesítményt tapasztal.
A Nokia hozzátette, hogy az amerikaiak az európaiakhoz hasonló helyzetben vannak: az amerikai távközlési cégek és vállalkozások 88 százaléka elismeri, hogy az infrastruktúra korlátai megakadályozhatják vagy gátolhatják a mesterséges intelligencia jövőbeli növekedését.
Pallavi Mahajan, a Nokia technológiai igazgatója szerint fejlettebb, mesterséges intelligenciára épülő hálózatok és jelentős beruházások szükségesek a hálózati követelmények megerősítéséhez.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
