A világ hálózatait túlságosan leterheli a mesterséges intelligencia.
A Nokia friss jelentésében kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia túl nagy az európai internethez, ezért itt az ideje, hogy a vállalatok összefogjanak. A megkérdezett szervezetek körülbelül kétharmada már aktívan használja az AI-t, és még többen kísérleti programokat futtatnak, ami azt jelenti, hogy a hálózatokra nehezedő nyomás már igenis aktuális probléma.
A résztvevők több mint fele olyan problémákat emelt ki, mint a késleltetés, az üzemszünetek és az átviteli sebesség korlátai, amelyek az AI és az adatforgalom növekedéséhez kapcsolódnak. A Nokia szerint ezért itt az idő, hogy a hálózati vállalatok összefogjanak a probléma megoldása érdekében, mielőtt túl késő lenne – írja a TechRadar.
Az AI hatalmas nyomást gyakorol a mai hálózatokra
A kutatás, amely nagyrészt Európára összpontosított, megállapította, hogy az európai vállalkozások 86 százaléka egyetért azzal, hogy a jelenlegi hálózatok nem képesek megbirkózni az AI széleskörű elterjedésével. 78 százalékuk attól tart, hogy az infrastruktúra korlátai nehezíteni fogják a mesterséges intelligencia skálázhatóságát, 54 százalék pedig már most is rossz hálózati teljesítményt tapasztal.
A Nokia hozzátette, hogy az amerikaiak az európaiakhoz hasonló helyzetben vannak: az amerikai távközlési cégek és vállalkozások 88 százaléka elismeri, hogy az infrastruktúra korlátai megakadályozhatják vagy gátolhatják a mesterséges intelligencia jövőbeli növekedését.
Pallavi Mahajan, a Nokia technológiai igazgatója szerint fejlettebb, mesterséges intelligenciára épülő hálózatok és jelentős beruházások szükségesek a hálózati követelmények megerősítéséhez.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
