Szuperembereket szeretne létrehozni a 15 évesen doktori címet szerzett belga csodagyerek

Az egyetemek történetében is ritka bravúrt ért el a 15 éves Laurent Simons, aki hétfőn sikeresen megvédte doktori értekezését az Antwerpeni Egyetemen. A fiatal zseni szerint akár a világ legfiatalabb PhD-fokozatot szerző kutatója is lehet.

A VTM Nieuws beszámolója szerint Laurent Simons mindössze 15 évesen vált hivatalosan a kvantumfizika doktorává. A védés után a csatornának úgy nyilatkozott: „Mostantól a célom felé haladok: a szuperemberek megteremtése felé.” Simons pályája évek óta foglalkoztatja a tudományos világot – és már most olyan ambíciói vannak, amelyekről sok kutató egész életében csak álmodik.

12 évesen diplomázott fizikából

A fiatal tehetség már 2022-ben is a címlapokra került: akkor, 12 éves korában fejezte be a fizikabachelor-programot, ráadásul kiváló eredménnyel, mindössze 18 hónap alatt. Előtte az érettségit pedig nyolcévesen tette le.

 

Bár már ekkor megkeresték nagyvállalatok és tehetős támogatók az Egyesült Államokból és Kínából, szülei – Alexander és Lydia – minden ajánlatot visszautasítottak. Legfőbb céljuk az volt, hogy Laurent kutatásai a gyógyászatot szolgálják. A fiú maga is úgy nyilatkozott: az emberi élettartam meghosszabbítása, hosszú távon pedig a biológiai értelemben vett halhatatlanság elérése motiválja.

A bozonállapotok és a fekete lyukak analógiáját vizsgálta

Laurent már gyerekként is több tudományterület érdekelte: a fizika, a kémia, az orvostudomány és a mesterséges intelligencia. Kilencévesen villamosmérnöknek készült az Eindhoveni Műszaki Egyetemen, de az intézménnyel való nézeteltérések miatt inkább a fizikát választotta Antwerpenben.

Később a németországi Max Planck Intézetben vett részt kvantumoptikai kutatásban, ahol először kezdett el komolyan foglalkozni a fizika és a gyógyászat metszetével. Mesterképzésében a bozonállapotok és a fekete lyukak analógiáját, valamint a Bose-Einstein-kondenzátumok viselkedését vizsgálta rendkívül alacsony hőmérsékleten.

 

Max Planck Institute

Máris egy újabb doktori képzésben folytatja

A kvantumfizikai PhD megszerzése után Laurent édesapjával azonnal visszautazott Münchenbe, ahol már be is iratkozott egy második doktori képzésre – ezúttal orvostudományi területen, mesterséges intelligenciára fókuszálva.

Nagyon fontos dolgot üzen Vekerdy Tamás a szülőknek: mi a helyzet a csodagyerekekkel?

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.