Nagyon fontos dolgot üzen Vekerdy Tamás a szülőknek: mi a helyzet a csodagyerekekkel?

"Gyakorló pszichológusként mindig kissé feszült lettem, amikor azzal kerestek meg, hogy 'az én gyerekem kimagaslóan tehetséges, milyen speciális fejlesztésre volna szüksége?" - idéz egyik könyvéből a Facebookon Vekerdy Tamás pszichológus, aki szerint nagyon ritka, hogy a "csodagyerekek" felnőtt korukba is zseniálisan teljesítenek.

  • Eduline
Fazekas István

Gyakorló pszichológusként mindig kissé feszült lettem, amikor azzal kerestek meg, hogy 'az én gyerekem kimagaslóan tehetséges, milyen speciális fejlesztésre volna szüksége?' Hány éves a gyerek, kérdi ilyenkor az ember, és kiderül, hogy öt. (Esetleg négy.) De fantasztikusan okos, mindenkit lenyűgöz, mindent tud! Igen, különösen négy-ötéves kor körül valóban van egy nagyon erős mentális érés, amikor a gyerekek meghökkentő dolgokat produkálnak. Erről azonban Mérei Ferenc jut eszembe, aki nagyon szkeptikusan azt mondta: 'Ha azzal keresnek fel, hogy a hároméves gyerek már a nagyregénye második kötetét kezdi el írni, és mi a teendő, hogy tovább fejlesszük, akkor jogos lehet az aggodalmunk, hogy egy korai elmebetegség első megnyilvánulásával állunk szemben.' Természetesen ez nincs mindig így (mint ahogy semmi sincs mindig úgy), mégis összerándulok, amikor a bulvárlapok boldogan fújják föl az ötéves Jancsikát és Misikét, akik tényleg zseniálisan teljesítenek kisgyerekkorukban.

- írja Vekerdy Tamás Facebook-oldalán.

Ezekbôl a Jancsikákból és Misikékből azonban húsz-harminc éves korukra jó esetben értelmes, átlagos ember lesz. Rossz esetben elmebeteg. Nagyon ritka, kirívó esetben pedig megőrződik a csodagyerekség – de ez inkább a zenei tehetségekre érvényes. Például Yehudi Menuhin, aki tényleg zseniális hegedűs volt, saját bevallása szerint pokoli kínokat, mély hullámvölgyeket és valódi halálfélelmet élt át, amikor wunderkindből – csodagyerekből – igazi művésszé kellett válnia. Tehát nem vezet egyenes út a csodagyerekségből a csodafelnőttségbe. Még egyszer hangsúlyozom: az sem kizárt, hogy az ígéret beváltja magát, hiszen Menuhin tényleg világklasszis lett – de nem úgy, hogy kilőtték hároméves korában és haláláig csak emelkedett."

A szülők beveszik a süket dumát - öt fontos gondolat Vekerdy Tamástól

Sokan egyetértenek vele, mások megkérdőjelezik azt, amit a magyar iskolarendszerről mond, de az biztos, hogy Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai sokakat megmozgatnak. Öt olyan idézetet választottunk ma tőle, amin érdemes elgondolkodni. Véleményeket is várunk kommentben. A szülők beveszik a süket dumát arról, hogy teljesítményelvű világban élünk, ha jót akarsz a gyerekednek, „topmenedzserképzést már az óvodában is!"

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.