"Gyakorló pszichológusként mindig kissé feszült lettem, amikor azzal kerestek meg, hogy 'az én gyerekem kimagaslóan tehetséges, milyen speciális fejlesztésre volna szüksége?" - idéz egyik könyvéből a Facebookon Vekerdy Tamás pszichológus, aki szerint nagyon ritka, hogy a "csodagyerekek" felnőtt korukba is zseniálisan teljesítenek.
Gyakorló pszichológusként mindig kissé feszült lettem, amikor azzal kerestek meg, hogy 'az én gyerekem kimagaslóan tehetséges, milyen speciális fejlesztésre volna szüksége?' Hány éves a gyerek, kérdi ilyenkor az ember, és kiderül, hogy öt. (Esetleg négy.) De fantasztikusan okos, mindenkit lenyűgöz, mindent tud! Igen, különösen négy-ötéves kor körül valóban van egy nagyon erős mentális érés, amikor a gyerekek meghökkentő dolgokat produkálnak. Erről azonban Mérei Ferenc jut eszembe, aki nagyon szkeptikusan azt mondta: 'Ha azzal keresnek fel, hogy a hároméves gyerek már a nagyregénye második kötetét kezdi el írni, és mi a teendő, hogy tovább fejlesszük, akkor jogos lehet az aggodalmunk, hogy egy korai elmebetegség első megnyilvánulásával állunk szemben.' Természetesen ez nincs mindig így (mint ahogy semmi sincs mindig úgy), mégis összerándulok, amikor a bulvárlapok boldogan fújják föl az ötéves Jancsikát és Misikét, akik tényleg zseniálisan teljesítenek kisgyerekkorukban.
- írja Vekerdy Tamás Facebook-oldalán.
Ezekbôl a Jancsikákból és Misikékből azonban húsz-harminc éves korukra jó esetben értelmes, átlagos ember lesz. Rossz esetben elmebeteg. Nagyon ritka, kirívó esetben pedig megőrződik a csodagyerekség – de ez inkább a zenei tehetségekre érvényes. Például Yehudi Menuhin, aki tényleg zseniális hegedűs volt, saját bevallása szerint pokoli kínokat, mély hullámvölgyeket és valódi halálfélelmet élt át, amikor wunderkindből – csodagyerekből – igazi művésszé kellett válnia. Tehát nem vezet egyenes út a csodagyerekségből a csodafelnőttségbe. Még egyszer hangsúlyozom: az sem kizárt, hogy az ígéret beváltja magát, hiszen Menuhin tényleg világklasszis lett – de nem úgy, hogy kilőtték hároméves korában és haláláig csak emelkedett."
A szülők beveszik a süket dumát - öt fontos gondolat Vekerdy Tamástól
Sokan egyetértenek vele, mások megkérdőjelezik azt, amit a magyar iskolarendszerről mond, de az biztos, hogy Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai sokakat megmozgatnak. Öt olyan idézetet választottunk ma tőle, amin érdemes elgondolkodni. Véleményeket is várunk kommentben. A szülők beveszik a süket dumát arról, hogy teljesítményelvű világban élünk, ha jót akarsz a gyerekednek, „topmenedzserképzést már az óvodában is!"
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
