Liba, újbor, lámpások - így ünnepeljük a Márton-napot

Márton-nap a karácsony előtti böjtöt megelőző utolsó ünnepnap, amelyhez számos hagyomány, hiedelem és gasztronómiai szokás kapcsolódik. Ez a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep, ami a tél kezdetét jelzi.

A Márton-nap több szempontból is fontos eseménynek számít: eddig kellett hivatalosan elszámolni a pásztorokkal a tavaszi és nyári munkájukért járó bért. Továbbá hagyományosan ekkor zárultak le a betakarítással kapcsolatos munkák is. Novembert egyes vidékeken „kis farsangnak” is nevezték, mivel advent előtt ekkor lehetett még lakodalmakat és mulatságokat tartani, melyeket a böjti időszakban már nem engedélyeztek.

Kikapcsolódás két ZH között: milyen programokra érdemes elnézni novemberben?

Szent Márton története

Szent Márton 316-ban, Savariában (a mai Szombathelyen) született egy római katona fiaként. Szülei szándéka ellenére a keresztény hitet választotta, majd Franciaországban szolgált a római hadseregben. Egy hideg téli napon egy fázó koldussal találkozott, akinek megsajnálta sorsát: kardjával kettévágta köpenyét, és egyik felét neki adta. A legenda szerint a koldus maga Krisztus volt. Nem sokkal ezután Márton elhagyta a katonai életet, és Isten szolgálatába állt.

A liba kiemelt szerepe is Szent Márton legendájához kötődik. A történet szerint Márton, amikor püspökké akarták szentelni, a libák óljába rejtőzött, ám a madarak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered a hagyomány, hogy ezen a napon libát eszünk – a néphit szerint ugyanis, aki Márton-napon nem fogyaszt libát, az egész évben éhezni fog.

Az ünnep hagyományai

Az ünnephez több népszokás is kapcsolódik. Mivel Márton-nap a 40 napos adventi böjt előtti utolsó ünnep, ilyenkor nagy lakomákat, bálokat és vásárokat tartottak, hogy a következő év is bőségben teljen. Hagyományosan ezen a napon takarítani sem volt szabad. A vacsora főfogása természetesen a liba, amit az újborral, „Márton poharával” kísértek.

A néphagyomány szerint a liba mellcsontjából az időjárást is megjósolták: ha a csont barna és rövid, sáros tél várható, ha hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárás pedig rendszerint az ellenkezőjét jelezte a télre.

A fáklyás, illetve lámpás felvonulás hagyománya német nyelvterületről származik, és Szent Márton emlékét, valamint a jóság és segítőkészség fényét hivatott továbbadni. Magyarországon főként német nemzetiségű településeken, iskolákban, óvodákban és egyházközösségekben tartják meg ezt az eseményt. Ilyenkor a gyerekek és családjaik saját készítésű lámpásokkal vonulnak végig az utcákon, Márton-napi dalokat énekelnek, majd a közös megemlékezés helyszínén rövid műsort adnak elő, amelyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. Az ünnepség rendszerint a Márton-napi tűz meggyújtásával zárul, liba- vagy ember alakú sütemények és meleg italok kíséretében.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.