Márton-nap a karácsony előtti böjtöt megelőző utolsó ünnepnap, amelyhez számos hagyomány, hiedelem és gasztronómiai szokás kapcsolódik. Ez a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep, ami a tél kezdetét jelzi.
A Márton-nap több szempontból is fontos eseménynek számít: eddig kellett hivatalosan elszámolni a pásztorokkal a tavaszi és nyári munkájukért járó bért. Továbbá hagyományosan ekkor zárultak le a betakarítással kapcsolatos munkák is. Novembert egyes vidékeken „kis farsangnak” is nevezték, mivel advent előtt ekkor lehetett még lakodalmakat és mulatságokat tartani, melyeket a böjti időszakban már nem engedélyeztek.
Kikapcsolódás két ZH között: milyen programokra érdemes elnézni novemberben?
Szent Márton története
Szent Márton 316-ban, Savariában (a mai Szombathelyen) született egy római katona fiaként. Szülei szándéka ellenére a keresztény hitet választotta, majd Franciaországban szolgált a római hadseregben. Egy hideg téli napon egy fázó koldussal találkozott, akinek megsajnálta sorsát: kardjával kettévágta köpenyét, és egyik felét neki adta. A legenda szerint a koldus maga Krisztus volt. Nem sokkal ezután Márton elhagyta a katonai életet, és Isten szolgálatába állt.
A liba kiemelt szerepe is Szent Márton legendájához kötődik. A történet szerint Márton, amikor püspökké akarták szentelni, a libák óljába rejtőzött, ám a madarak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered a hagyomány, hogy ezen a napon libát eszünk – a néphit szerint ugyanis, aki Márton-napon nem fogyaszt libát, az egész évben éhezni fog.
Az ünnep hagyományai
Az ünnephez több népszokás is kapcsolódik. Mivel Márton-nap a 40 napos adventi böjt előtti utolsó ünnep, ilyenkor nagy lakomákat, bálokat és vásárokat tartottak, hogy a következő év is bőségben teljen. Hagyományosan ezen a napon takarítani sem volt szabad. A vacsora főfogása természetesen a liba, amit az újborral, „Márton poharával” kísértek.
A néphagyomány szerint a liba mellcsontjából az időjárást is megjósolták: ha a csont barna és rövid, sáros tél várható, ha hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárás pedig rendszerint az ellenkezőjét jelezte a télre.
A fáklyás, illetve lámpás felvonulás hagyománya német nyelvterületről származik, és Szent Márton emlékét, valamint a jóság és segítőkészség fényét hivatott továbbadni. Magyarországon főként német nemzetiségű településeken, iskolákban, óvodákban és egyházközösségekben tartják meg ezt az eseményt. Ilyenkor a gyerekek és családjaik saját készítésű lámpásokkal vonulnak végig az utcákon, Márton-napi dalokat énekelnek, majd a közös megemlékezés helyszínén rövid műsort adnak elő, amelyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. Az ünnepség rendszerint a Márton-napi tűz meggyújtásával zárul, liba- vagy ember alakú sütemények és meleg italok kíséretében.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
