A spanyol hercegnő repülésszimulációt és katonai vezetést tanul – hova ment egyetemre a többi európai trónörökös?

A jövő királynői ma már nemcsak palotákban nevelkednek, hanem nemzetközi iskolákban, világhírű egyetemeken, sőt: néha a tengerentúlon is. Spanyolországtól Norvégián át Hollandiáig utánajártunk, hogyan tanulnak azok, akik egy nap Európa trónjait foglalják el.

Spanyolország: haditengerészeti iskolában tanult, majd a légiérő akadémián

A jelenleg 20 éves spanyol trónörökös, Leonor de Borbón y Ortiz már gyermekkorától részt vesz a jövőbeni uralkodói szerepre való felkészülésben. Első iskolai éveit Madridban, a Santa María de los Rosales iskolában töltötte. Középiskolás éveit a walesi UWC Atlantic College két éves International Baccalaureate programján végezte, ahol nemzetközi diákkörnyezetben tanult.

Ezután megkezdte hároméves katonai képzését, amely során mindhárom fegyvernemet megismeri. Az első évet a zaragozai szárazföldi akadémián töltötte, ezt követően a galíciai Marín haditengerészeti iskolájában tanult és hajózási gyakorlaton is részt vett a Juan Sebastián de Elcano kiképzőhajón. 2025 őszén megkezdte a képzés utolsó szakaszát a San Javier-i Légierő Akadémián, ahol repülési ismereteket, repülésszimulációt és katonai vezetést tanul.

Miután 2026-ban befejezi a katonai tanulmányokat, a tervek szerint egyetemi tanulmányokat is folytat majd – várhatóan nemzetközi kapcsolatok vagy politikatudomány területen. A spanyol monarchia ezzel a képzési úttal tudatosan készíti fel Leonort jövőbeli szerepére mint az ország leendő főparancsnoka és királynője, aki egyszerre képviseli a hagyományt, a modern vezetői szemléletet és a nemzetközi nyitottságot.

Norvégia: ausztrál nemzetközi kapcsolatokat szakra iratkozott be a trónörökös

A norvég trónörökös, Ingrid Alexandra hercegnő, elemi iskolai éveit Asker városában kezdte, majd angol nyelvű oktatásban vett részt az Oslo International Schoolban. Középiskolás éveit az Elvebakken gimnáziumban töltötte.

2025 augusztusától a University of Sydney-ben folytatja tanulmányait, ahol nemzetközi kapcsolatok és politikai gazdaságtan szakon kezdi meg alapképzését. A hercegnő a sydney-i campusra költözött, hogy valódi egyetemista-környezetben élhessen, ami azt mutatja, hogy nem csupán formálisan iratkozott be egyetemre, hanem aktívan be kíván illeszkedni az ottani diákéletbe is.

The Royal House of Norway
Az egyetemre való jelentkezése tudatos lépés volt: előtte teljesítette a kötelező 15 hónapos katonai szolgálatot Norvégiában, így az egyetemi tanulmányai a korábbi, legalábbis részben katonai-vezetői felkészülés folytatását jelentik.

Hollandia: politikatudományban merül el a trón várományosa

Catharina-Amalia, a holland trónörökös a hágai Christelijk Gymnasium Sorghvliet elitiskolában végezte középiskolai tanulmányait, ahol klasszikus műveltséget, többek között latin és görög nyelvet is tanult. A tanulmányai után egy évet halasztott, hogy tapasztalatot szerezzen és beutazza a világot – többek között Spanyolországban és az Egyesült Államokban is járt.
Catharina-Amalia
The Royal House of The Netherlands

2022-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Amszterdami Egyetemen (Universiteit van Amsterdam), ahol politikatudományt hallgatott. Bár eredetileg a campuson kívül bérelt lakást, biztonsági fenyegetések miatt később kénytelen volt visszaköltözni a királyi rezidenciára, de tanulmányait továbbra is folytatta. A királyi palota szerint Amalia hercegnő célja, hogy minél jobban megismerje a társadalmi és politikai rendszereket, mivel a jövőben ezek a tudások alapozzák meg közéleti szerepét. Idén szeptemberben újabb alapképzést kezdett állami jogi szakon és párhuzamosan egy két éves katonai munkastúdium-programban is részt vesz.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.