Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A jövő királynői ma már nemcsak palotákban nevelkednek, hanem nemzetközi iskolákban, világhírű egyetemeken, sőt: néha a tengerentúlon is. Spanyolországtól Norvégián át Hollandiáig utánajártunk, hogyan tanulnak azok, akik egy nap Európa trónjait foglalják el.
Spanyolország: haditengerészeti iskolában tanult, majd a légiérő akadémián
A jelenleg 20 éves spanyol trónörökös, Leonor de Borbón y Ortiz már gyermekkorától részt vesz a jövőbeni uralkodói szerepre való felkészülésben. Első iskolai éveit Madridban, a Santa María de los Rosales iskolában töltötte. Középiskolás éveit a walesi UWC Atlantic College két éves International Baccalaureate programján végezte, ahol nemzetközi diákkörnyezetben tanult.Ezután megkezdte hároméves katonai képzését, amely során mindhárom fegyvernemet megismeri. Az első évet a zaragozai szárazföldi akadémián töltötte, ezt követően a galíciai Marín haditengerészeti iskolájában tanult és hajózási gyakorlaton is részt vett a Juan Sebastián de Elcano kiképzőhajón. 2025 őszén megkezdte a képzés utolsó szakaszát a San Javier-i Légierő Akadémián, ahol repülési ismereteket, repülésszimulációt és katonai vezetést tanul.Miután 2026-ban befejezi a katonai tanulmányokat, a tervek szerint egyetemi tanulmányokat is folytat majd – várhatóan nemzetközi kapcsolatok vagy politikatudomány területen. A spanyol monarchia ezzel a képzési úttal tudatosan készíti fel Leonort jövőbeli szerepére mint az ország leendő főparancsnoka és királynője, aki egyszerre képviseli a hagyományt, a modern vezetői szemléletet és a nemzetközi nyitottságot.
Norvégia: ausztrál nemzetközi kapcsolatokat szakra iratkozott be a trónörökös
A norvég trónörökös, Ingrid Alexandra hercegnő, elemi iskolai éveit Asker városában kezdte, majd angol nyelvű oktatásban vett részt az Oslo International Schoolban. Középiskolás éveit az Elvebakken gimnáziumban töltötte.2025 augusztusától a University of Sydney-ben folytatja tanulmányait, ahol nemzetközi kapcsolatok és politikai gazdaságtan szakon kezdi meg alapképzését. A hercegnő a sydney-i campusra költözött, hogy valódi egyetemista-környezetben élhessen, ami azt mutatja, hogy nem csupán formálisan iratkozott be egyetemre, hanem aktívan be kíván illeszkedni az ottani diákéletbe is.

Hollandia: politikatudományban merül el a trón várományosa
Catharina-Amalia, a holland trónörökös a hágai Christelijk Gymnasium Sorghvliet elitiskolában végezte középiskolai tanulmányait, ahol klasszikus műveltséget, többek között latin és görög nyelvet is tanult. A tanulmányai után egy évet halasztott, hogy tapasztalatot szerezzen és beutazza a világot – többek között Spanyolországban és az Egyesült Államokban is járt.
2022-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Amszterdami Egyetemen (Universiteit van Amsterdam), ahol politikatudományt hallgatott. Bár eredetileg a campuson kívül bérelt lakást, biztonsági fenyegetések miatt később kénytelen volt visszaköltözni a királyi rezidenciára, de tanulmányait továbbra is folytatta. A királyi palota szerint Amalia hercegnő célja, hogy minél jobban megismerje a társadalmi és politikai rendszereket, mivel a jövőben ezek a tudások alapozzák meg közéleti szerepét. Idén szeptemberben újabb alapképzést kezdett állami jogi szakon és párhuzamosan egy két éves katonai munkastúdium-programban is részt vesz.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.