Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A jövő királynői ma már nemcsak palotákban nevelkednek, hanem nemzetközi iskolákban, világhírű egyetemeken, sőt: néha a tengerentúlon is. Spanyolországtól Norvégián át Hollandiáig utánajártunk, hogyan tanulnak azok, akik egy nap Európa trónjait foglalják el.
Spanyolország: haditengerészeti iskolában tanult, majd a légiérő akadémián
A jelenleg 20 éves spanyol trónörökös, Leonor de Borbón y Ortiz már gyermekkorától részt vesz a jövőbeni uralkodói szerepre való felkészülésben. Első iskolai éveit Madridban, a Santa María de los Rosales iskolában töltötte. Középiskolás éveit a walesi UWC Atlantic College két éves International Baccalaureate programján végezte, ahol nemzetközi diákkörnyezetben tanult.Ezután megkezdte hároméves katonai képzését, amely során mindhárom fegyvernemet megismeri. Az első évet a zaragozai szárazföldi akadémián töltötte, ezt követően a galíciai Marín haditengerészeti iskolájában tanult és hajózási gyakorlaton is részt vett a Juan Sebastián de Elcano kiképzőhajón. 2025 őszén megkezdte a képzés utolsó szakaszát a San Javier-i Légierő Akadémián, ahol repülési ismereteket, repülésszimulációt és katonai vezetést tanul.Miután 2026-ban befejezi a katonai tanulmányokat, a tervek szerint egyetemi tanulmányokat is folytat majd – várhatóan nemzetközi kapcsolatok vagy politikatudomány területen. A spanyol monarchia ezzel a képzési úttal tudatosan készíti fel Leonort jövőbeli szerepére mint az ország leendő főparancsnoka és királynője, aki egyszerre képviseli a hagyományt, a modern vezetői szemléletet és a nemzetközi nyitottságot.
Norvégia: ausztrál nemzetközi kapcsolatokat szakra iratkozott be a trónörökös
A norvég trónörökös, Ingrid Alexandra hercegnő, elemi iskolai éveit Asker városában kezdte, majd angol nyelvű oktatásban vett részt az Oslo International Schoolban. Középiskolás éveit az Elvebakken gimnáziumban töltötte.2025 augusztusától a University of Sydney-ben folytatja tanulmányait, ahol nemzetközi kapcsolatok és politikai gazdaságtan szakon kezdi meg alapképzését. A hercegnő a sydney-i campusra költözött, hogy valódi egyetemista-környezetben élhessen, ami azt mutatja, hogy nem csupán formálisan iratkozott be egyetemre, hanem aktívan be kíván illeszkedni az ottani diákéletbe is.

Hollandia: politikatudományban merül el a trón várományosa
Catharina-Amalia, a holland trónörökös a hágai Christelijk Gymnasium Sorghvliet elitiskolában végezte középiskolai tanulmányait, ahol klasszikus műveltséget, többek között latin és görög nyelvet is tanult. A tanulmányai után egy évet halasztott, hogy tapasztalatot szerezzen és beutazza a világot – többek között Spanyolországban és az Egyesült Államokban is járt.
2022-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Amszterdami Egyetemen (Universiteit van Amsterdam), ahol politikatudományt hallgatott. Bár eredetileg a campuson kívül bérelt lakást, biztonsági fenyegetések miatt később kénytelen volt visszaköltözni a királyi rezidenciára, de tanulmányait továbbra is folytatta. A királyi palota szerint Amalia hercegnő célja, hogy minél jobban megismerje a társadalmi és politikai rendszereket, mivel a jövőben ezek a tudások alapozzák meg közéleti szerepét. Idén szeptemberben újabb alapképzést kezdett állami jogi szakon és párhuzamosan egy két éves katonai munkastúdium-programban is részt vesz.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.