A jövő királynői ma már nemcsak palotákban nevelkednek, hanem nemzetközi iskolákban, világhírű egyetemeken, sőt: néha a tengerentúlon is. Spanyolországtól Norvégián át Hollandiáig utánajártunk, hogyan tanulnak azok, akik egy nap Európa trónjait foglalják el.
Spanyolország: haditengerészeti iskolában tanult, majd a légiérő akadémián
A jelenleg 20 éves spanyol trónörökös, Leonor de Borbón y Ortiz már gyermekkorától részt vesz a jövőbeni uralkodói szerepre való felkészülésben. Első iskolai éveit Madridban, a Santa María de los Rosales iskolában töltötte. Középiskolás éveit a walesi UWC Atlantic College két éves International Baccalaureate programján végezte, ahol nemzetközi diákkörnyezetben tanult.Ezután megkezdte hároméves katonai képzését, amely során mindhárom fegyvernemet megismeri. Az első évet a zaragozai szárazföldi akadémián töltötte, ezt követően a galíciai Marín haditengerészeti iskolájában tanult és hajózási gyakorlaton is részt vett a Juan Sebastián de Elcano kiképzőhajón. 2025 őszén megkezdte a képzés utolsó szakaszát a San Javier-i Légierő Akadémián, ahol repülési ismereteket, repülésszimulációt és katonai vezetést tanul.Miután 2026-ban befejezi a katonai tanulmányokat, a tervek szerint egyetemi tanulmányokat is folytat majd – várhatóan nemzetközi kapcsolatok vagy politikatudomány területen. A spanyol monarchia ezzel a képzési úttal tudatosan készíti fel Leonort jövőbeli szerepére mint az ország leendő főparancsnoka és királynője, aki egyszerre képviseli a hagyományt, a modern vezetői szemléletet és a nemzetközi nyitottságot.
Norvégia: ausztrál nemzetközi kapcsolatokat szakra iratkozott be a trónörökös
A norvég trónörökös, Ingrid Alexandra hercegnő, elemi iskolai éveit Asker városában kezdte, majd angol nyelvű oktatásban vett részt az Oslo International Schoolban. Középiskolás éveit az Elvebakken gimnáziumban töltötte.2025 augusztusától a University of Sydney-ben folytatja tanulmányait, ahol nemzetközi kapcsolatok és politikai gazdaságtan szakon kezdi meg alapképzését. A hercegnő a sydney-i campusra költözött, hogy valódi egyetemista-környezetben élhessen, ami azt mutatja, hogy nem csupán formálisan iratkozott be egyetemre, hanem aktívan be kíván illeszkedni az ottani diákéletbe is.
Hollandia: politikatudományban merül el a trón várományosa
Catharina-Amalia, a holland trónörökös a hágai Christelijk Gymnasium Sorghvliet elitiskolában végezte középiskolai tanulmányait, ahol klasszikus műveltséget, többek között latin és görög nyelvet is tanult. A tanulmányai után egy évet halasztott, hogy tapasztalatot szerezzen és beutazza a világot – többek között Spanyolországban és az Egyesült Államokban is járt.
2022-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Amszterdami Egyetemen (Universiteit van Amsterdam), ahol politikatudományt hallgatott. Bár eredetileg a campuson kívül bérelt lakást, biztonsági fenyegetések miatt később kénytelen volt visszaköltözni a királyi rezidenciára, de tanulmányait továbbra is folytatta. A királyi palota szerint Amalia hercegnő célja, hogy minél jobban megismerje a társadalmi és politikai rendszereket, mivel a jövőben ezek a tudások alapozzák meg közéleti szerepét. Idén szeptemberben újabb alapképzést kezdett állami jogi szakon és párhuzamosan egy két éves katonai munkastúdium-programban is részt vesz.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
