Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
Október 25-ről 26-ra, szombatról vasárnapra virradó éjjel áttértünk a nyáriról a téli időszámításra - vagyis hajnali 3-kor az órákat vissza kellett állítani 2 órára.
A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján, míg a téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik. 2024-ben október 27-én, 2023-ban október 29-én, 2022-ben pedig csak október 30-án történt meg a váltás.
Miért találták ki az óraátállítást?
Az óraátállítás gondolata nem új keletű, már a 18. században Benjamin Franklin is felvetette, hogy az emberek keljenek korábban, így kevesebb gyertyát égetnek - ez volt a korabeli energiatakarékosság. A gyakorlatban ezt azonban csak az első világháború idején vezették be, majd a második világháborúban és az 1970-es évek energiaválsága idején terjedt el ismét.
A cél egyszerű volt, hogy a napfényes órák jobb kihasználásával csökkentsék az energiafogyasztást. Ha több ideig van világos, kevesebb áramra és fűtésre van szükség. Az elmélet logikusnak tűnt, még ha mára sokan vitatják is a gyakorlati hasznát.
Magyarországon először 1916-ban alkalmazták, majd többször eltörölték és újra bevezették - legutóbb 1980-ban. Azóta évről évre felmerül a kérdés: valóban szükség van még erre?
Viták a 21. században
Az Európai Unió már 2018-ban felvetette, hogy ideje lenne megszüntetni az évi kétszeri óraátállítást, és minden tagállam választhatna a nyári vagy a téli időszámítás között. Bár sok ország támogatta az ötletet, a döntés mindmáig nem született meg, a bevezetést pedig többször elhalasztották. A vita ma is tart arról, hogy melyik rendszer szolgálná jobban a lakosság egészségét és a gazdaságot.
A szervezet alkalmazkodása - nem mindig zökkenőmentes
A téli időszámításnak az a látszólagos előnye, hogy egy órával tovább alhatunk. Ugyanakkor a biológiai óránk, az úgynevezett cirkadián ritmus, nem alkalmazkodik egyik pillanatról a másikra. Sokaknál napokig, sőt akár egy hétig is eltarthat, mire a szervezet felveszi az új ritmust.
Ez a változás alvászavarokat, fáradékonyságot vagy lehangoltságot okozhat, különösen az erre érzékenyebbeknél. A korai sötétedés hatására csökken a napfényes órák száma, ami szezonális hangulatzavart (SAD) is kiválthat - ez fáradtsággal, kedvetlenséggel és koncentrációs nehézségekkel járhat. Nem beszélve arról, hogy a diákok gyakran már úgy hagyják el az iskolát, hogy kint teljes a sötétség. Így sokkal nehezebb motiváltnak maradni, és elvégezni az iskola utáni teendőket, mint a házi feladat megírása vagy tanulás egy dolgozatra.
A korai esték szépsége
Mindezek ellenére az ősz és tél kedvelői most kezdhetnek igazán örülni. Hiszen a korai sötétedésben is lehet szépséget találni. Iskola vagy munka után végre bekuckózhatunk a kanapén, meleg takaróba burkolózva, egy bögre forró ital mellett filmet nézhetünk vagy belemerülhetünk egy jó könyvbe. Mert bár az órát visszatekertük, az idő ilyenkor talán egy kicsit lelassul - és ez nem is feltétlenül baj.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
