Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
Október 25-ről 26-ra, szombatról vasárnapra virradó éjjel áttértünk a nyáriról a téli időszámításra - vagyis hajnali 3-kor az órákat vissza kellett állítani 2 órára.
A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján, míg a téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik. 2024-ben október 27-én, 2023-ban október 29-én, 2022-ben pedig csak október 30-án történt meg a váltás.
Miért találták ki az óraátállítást?
Az óraátállítás gondolata nem új keletű, már a 18. században Benjamin Franklin is felvetette, hogy az emberek keljenek korábban, így kevesebb gyertyát égetnek - ez volt a korabeli energiatakarékosság. A gyakorlatban ezt azonban csak az első világháború idején vezették be, majd a második világháborúban és az 1970-es évek energiaválsága idején terjedt el ismét.
A cél egyszerű volt, hogy a napfényes órák jobb kihasználásával csökkentsék az energiafogyasztást. Ha több ideig van világos, kevesebb áramra és fűtésre van szükség. Az elmélet logikusnak tűnt, még ha mára sokan vitatják is a gyakorlati hasznát.
Magyarországon először 1916-ban alkalmazták, majd többször eltörölték és újra bevezették - legutóbb 1980-ban. Azóta évről évre felmerül a kérdés: valóban szükség van még erre?
Viták a 21. században
Az Európai Unió már 2018-ban felvetette, hogy ideje lenne megszüntetni az évi kétszeri óraátállítást, és minden tagállam választhatna a nyári vagy a téli időszámítás között. Bár sok ország támogatta az ötletet, a döntés mindmáig nem született meg, a bevezetést pedig többször elhalasztották. A vita ma is tart arról, hogy melyik rendszer szolgálná jobban a lakosság egészségét és a gazdaságot.
A szervezet alkalmazkodása - nem mindig zökkenőmentes
A téli időszámításnak az a látszólagos előnye, hogy egy órával tovább alhatunk. Ugyanakkor a biológiai óránk, az úgynevezett cirkadián ritmus, nem alkalmazkodik egyik pillanatról a másikra. Sokaknál napokig, sőt akár egy hétig is eltarthat, mire a szervezet felveszi az új ritmust.
Ez a változás alvászavarokat, fáradékonyságot vagy lehangoltságot okozhat, különösen az erre érzékenyebbeknél. A korai sötétedés hatására csökken a napfényes órák száma, ami szezonális hangulatzavart (SAD) is kiválthat - ez fáradtsággal, kedvetlenséggel és koncentrációs nehézségekkel járhat. Nem beszélve arról, hogy a diákok gyakran már úgy hagyják el az iskolát, hogy kint teljes a sötétség. Így sokkal nehezebb motiváltnak maradni, és elvégezni az iskola utáni teendőket, mint a házi feladat megírása vagy tanulás egy dolgozatra.
A korai esték szépsége
Mindezek ellenére az ősz és tél kedvelői most kezdhetnek igazán örülni. Hiszen a korai sötétedésben is lehet szépséget találni. Iskola vagy munka után végre bekuckózhatunk a kanapén, meleg takaróba burkolózva, egy bögre forró ital mellett filmet nézhetünk vagy belemerülhetünk egy jó könyvbe. Mert bár az órát visszatekertük, az idő ilyenkor talán egy kicsit lelassul - és ez nem is feltétlenül baj.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.