Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Magyar Kardiológusok Társasága idei Szívünk Napja a Városligetbe költözött, ahol családi programok, interaktív gyakorlatok és szűrések keretében kérdezték a szakértőket az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről. Dr. Gellér László, a társaság elnöke, valamint Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozták a mozgás és az egészséges életmód fontosságát.
50 százalék körüli szív- és érrendszeri halálozás aránya, ami nagyon magas
- nyilatkozta az Indexnek Gellér László.
Az egészségünk nem kizárólag orvosi kérdés, hanem rajtunk is múlik, a mindennapjainkon, a döntéseinken, az életmódunkon. Az egészséges életmód, a mozgás és a káros szenvedélyek elhagyása kulcsfontosságú a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.
- fejtette ki Dr. Merkely Béla.
„A szülőnek szülőnek kell lennie, nem pedig a kényelem szolgájának”
A szakértők hangsúlyozták, hogy a gyerekek nem tehetők felelőssé saját egészségükért: a szülő és a társadalom feladata biztosítani a rendszeres mozgást és az egészséges életmódot. Gellér László kiemelte, hogyha egy gyereknek nem kell csinálnia semmit, nyilván nem fog csinálni semmit. Hozzátette:
A magyar lakosság legalább 30 százaléka elhízott, további 30 százalék pedig túlsúlyos.
A túlsúly pedig hozzájárul a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség és számtalan más kardiológiai probléma kialakulásához.
A probléma az iskolából való kikerülés után csak súlyosbodik, a 17–35 éves korosztályban az elhízottak aránya drámaian nő: a férfiaknál 7 százalékról 25 százalékra, a nőknél 15 százalékra.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.