Autóval viszik a legtöbb alsóst iskolába, pedig ők inkább gyalog vagy biciklivel járnának

Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.

Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő munkahelye az Értékterv Kft. az Aktív Magyarország Államtitkárság elvi támogatásával végzett egy leegyszerűsített, anonim vizsgálatot a gyerekek iskolába járási szokásairól – melynek eredményeiről a Telex számolt be.

Maximum hetente hány órája lehet egy diáknak?

A felmérésben két tanév alatt 36 iskola 600 osztályát kérdezte meg arról, hogyan járnak iskolába, és hogyan szeretnének. Bár a felmérés nem reprezentatív, különböző településtípusok – köztük budapesti, agglomerációs és vidéki iskolák – is szerepeltek benne. Az adatokból kiderül: a kisebbeket szállítják leginkább autóval, de ahogy nőnek, egyre önállóbbak. Felső tagozatban a gyerekek 39, középiskolában már csak 21 százalékát viszik szüleik.

Kerékpáros iskolabusz indul Dabason

A felmérés alapján az általános iskola első 5 évfolyamán a gyerekek közel 70 százaléka gyalog vagy biciklivel akarna iskolába járni. Jelentős részüket ennek ellenére autóval viszik be a suliba. Mire azonban felsősök lesznek, a diákok fele már inkább autóval vagy motorral járna.

Érdekesség, hogy a tanulók nagy része nem is messziről jár iskolába:

  • az alsósok 79,
  • a felsősök 76,
  • a középiskolások 49 százaléka

ugyanabból a településből érkezik. A szakértő szerint az iskolák környezete mégis az autós közlekedéshez igazodik, nem a gyaloglás vagy kerékpározás igényéhez.

A trend ráadásul egybevág a Netfit országos felmérés adataival is: ahogy nőnek a gyerekek, állóképességük fokozatosan romlik, és ezzel párhuzamosan egyre kevésbé választják az aktív, mozgással járó közlekedést.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.