Autóval viszik a legtöbb alsóst iskolába, pedig ők inkább gyalog vagy biciklivel járnának

Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.

Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő munkahelye az Értékterv Kft. az Aktív Magyarország Államtitkárság elvi támogatásával végzett egy leegyszerűsített, anonim vizsgálatot a gyerekek iskolába járási szokásairól – melynek eredményeiről a Telex számolt be.

Maximum hetente hány órája lehet egy diáknak?

A felmérésben két tanév alatt 36 iskola 600 osztályát kérdezte meg arról, hogyan járnak iskolába, és hogyan szeretnének. Bár a felmérés nem reprezentatív, különböző településtípusok – köztük budapesti, agglomerációs és vidéki iskolák – is szerepeltek benne. Az adatokból kiderül: a kisebbeket szállítják leginkább autóval, de ahogy nőnek, egyre önállóbbak. Felső tagozatban a gyerekek 39, középiskolában már csak 21 százalékát viszik szüleik.

Kerékpáros iskolabusz indul Dabason

A felmérés alapján az általános iskola első 5 évfolyamán a gyerekek közel 70 százaléka gyalog vagy biciklivel akarna iskolába járni. Jelentős részüket ennek ellenére autóval viszik be a suliba. Mire azonban felsősök lesznek, a diákok fele már inkább autóval vagy motorral járna.

Érdekesség, hogy a tanulók nagy része nem is messziről jár iskolába:

  • az alsósok 79,
  • a felsősök 76,
  • a középiskolások 49 százaléka

ugyanabból a településből érkezik. A szakértő szerint az iskolák környezete mégis az autós közlekedéshez igazodik, nem a gyaloglás vagy kerékpározás igényéhez.

A trend ráadásul egybevág a Netfit országos felmérés adataival is: ahogy nőnek a gyerekek, állóképességük fokozatosan romlik, és ezzel párhuzamosan egyre kevésbé választják az aktív, mozgással járó közlekedést.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István