„Minden autóról mindent tudunk” - működik a budaörsi okos-autópálya

A BME és a Magyar Közút közös fejlesztésében létrejött budaörsi okos-autópálya egyedülálló szenzor- és adatfeldolgozó rendszerével a nemzetközi élvonalba emeli Magyarországot. A projekt a digitális ikrek és a valós idejű adatelemzés révén a közlekedésbiztonság és az autonóm járművek integrációjának új lehetőségeit nyitja meg.

Mi az a digitális iker?

Minden autóról mindent tudunk” – foglalta össze Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az okos-autópálya képességeit.

Az M1-M7 autópálya budaörsi 800 méteres szakaszán 39 különböző szenzor követi a járművek mozgását, az így keletkező adatokat pedig egy szuperszámítógép dolgozza fel valós időben, létrehozva a szakasz digitális ikerét.

 

BME Facebook

A digitális iker a járművek helyzetét, sebességét és mozgását pontosan modellezi, és a rendszer képes az információkat VR-szemüvegen, mobilalkalmazásban vagy számítógépen megjeleníteni. Szalay Zsolt szerint

ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többet láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel."

Az útépítés már nemcsak aszfaltozást jelent

Charaf Hassan, a BME rektora hangsúlyozta, hogy a projekt bizonyítja a hazai ipar és felsőoktatás szoros együttműködését.

Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz” – mondta a rektor.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Nagy Bálint, az okos-autópályát a fenntartást és üzemeltetést könnyítő innovációnak nevezte:

Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést.”

 

BME Facebook

Miért egyedülálló a budaörsi modell?

Bár Kína már több ezer kilométeren alkalmaz okosautópályákat, Szalay Zsolt szerint a budaörsi szakasz három szempontból is egyedülálló:

  • Nincs másik ilyen fokú szenzorozottság.
  • Saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor.
  • Az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, biztosítva a valós idejű adatfeldolgozást.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút vezérigazgatója kiemelte a közlekedésbiztonsági előnyöket:

Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.” A projekt a halálos balesetek számának csökkentését célzó „vision zero” program egyik fontos lépcsőfoka lehet.

A budaörsi okos-autópálya lehetőséget nyújt arra is, hogy a vezetéstámogató rendszerekkel nem rendelkező autók is „felokosíthatók” legyenek, így javítva a közlekedésbiztonságot. Szalay Zsolt szerint a rendszer a kooperatív forgalomirányítás, az autonóm járműirányítás és a precíziós helymeghatározás kutatási eredményeinek integrációja, amely 20-25 kutató többéves munkáját összegzi.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.