A BME és a Magyar Közút közös fejlesztésében létrejött budaörsi okos-autópálya egyedülálló szenzor- és adatfeldolgozó rendszerével a nemzetközi élvonalba emeli Magyarországot. A projekt a digitális ikrek és a valós idejű adatelemzés révén a közlekedésbiztonság és az autonóm járművek integrációjának új lehetőségeit nyitja meg.
Mi az a digitális iker?
Minden autóról mindent tudunk” – foglalta össze Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az okos-autópálya képességeit.
Az M1-M7 autópálya budaörsi 800 méteres szakaszán 39 különböző szenzor követi a járművek mozgását, az így keletkező adatokat pedig egy szuperszámítógép dolgozza fel valós időben, létrehozva a szakasz digitális ikerét.
ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többet láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel."
Az útépítés már nemcsak aszfaltozást jelent
Charaf Hassan, a BME rektora hangsúlyozta, hogy a projekt bizonyítja a hazai ipar és felsőoktatás szoros együttműködését.
Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz” – mondta a rektor.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Nagy Bálint, az okos-autópályát a fenntartást és üzemeltetést könnyítő innovációnak nevezte:
Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést.”
Bár Kína már több ezer kilométeren alkalmaz okosautópályákat, Szalay Zsolt szerint a budaörsi szakasz három szempontból is egyedülálló:
Szilvai József Attila, a Magyar Közút vezérigazgatója kiemelte a közlekedésbiztonsági előnyöket:
Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.” A projekt a halálos balesetek számának csökkentését célzó „vision zero” program egyik fontos lépcsőfoka lehet.
A budaörsi okos-autópálya lehetőséget nyújt arra is, hogy a vezetéstámogató rendszerekkel nem rendelkező autók is „felokosíthatók” legyenek, így javítva a közlekedésbiztonságot. Szalay Zsolt szerint a rendszer a kooperatív forgalomirányítás, az autonóm járműirányítás és a precíziós helymeghatározás kutatási eredményeinek integrációja, amely 20-25 kutató többéves munkáját összegzi.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
