A Gellit nevű innovációjuk a világ élelmezésében is segítség lehet.
Ez az első alkalom, hogy a nemzetközi "Danube Cup" versenyen magyar hallgatók első helyezést értek el. Innovációjuk a modern állattartó és növénytermesztő gazdaságok számára lehet hiánypótló megoldás: a fiatalok egy újszerű talajkondicionáló és tápanyagutánpótló készítményt dolgoztak ki – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján.
A Gellit nevű találmányt Farkas Szabolcs és Mészáros Márton fejlesztették ki, akik a BME Vegyészmérnöki és Bioménöki Kar (BME VBK) biomérnök mesterszakos hallgatói.
A Gellit nem szennyezi a környezetet a bomlástermékeivel, ellentétben a műtrágyával, amelynek előállításához földgáz szükséges
– sorolta innovációjuk előnyeit Mészáros Márton, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy üzleti modelljükben a természetes összetevőkből álló termék értékesítésén túl nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megismertessék és közelebb hozzák a gazdákhoz a tudomány alapú szemléletet, amelynek eszköztárával növelhetik a termőterületeik hatékonyságát.
A csapat a tudását és ötlete piacérettségét tette mérlegre a Danube Cup versenyen, amelynek nemzetközi döntőjében 4 ország 16 csapata között a Gellit bizonyult a legjobbnak. A találmányról szóló videót innen érhetitek el:
A Danube Cup hallgatói innovációkról és startupokról szóló versenysorozatot eredetileg Vecsenyi János, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének címzetes egyetemi tanára, valamint Danyi Pál, a tanszék egyetemi docense hívta életre hét évvel ezelőtt a Műegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vállalkozó hallgatói számára. A 2016-ban elindult Danube Cup startup versenyt rövid időn belül jelentős nemzetközi érdeklődés is övezte: több Duna-menti egyetem is csatlakozott a versenysorozathoz
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
