Iskola és MTK-múzeum lesz az üresen álló Holokauszt emlékközpont helyén

A Józsefvárosi pályaudvar helyén felépült, de 2014 óta üresen álló Sorsok Házát az MTK veszi át. Az épületben jövő év szeptemberétől a Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum működik majd. A tervezésre két milliárdot, a fenntartásra évi 450–500 millió forintot szán a kormány.

Brüll Alfréd Iskola és MTK-múzeum

A Sorsok Háza új neve Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja lesz. Az MTK itt indítja el saját köznevelési intézményét, ahol az oktatást a sportolók edzései köré szervezik. Az iskola általános, gimnáziumi és technikumi képzést is kínál majd, a tervek szerint 2026 szeptemberétől, derítette ki a Népszava.

Deutsch Tamás elmondása szerint az épületegyüttesben felállítanak egy

nagy léptékű, világviszonylatban is érdeklődést” kiváltó holokauszt-emlékművet, valamint létrehozzák az MTK történeti múzeumát is.

Az épületkomplexumban helyet kap egy nyitott közösségi tér kávézóval, kóserpiaccal és vendéglátóhelyekkel. Az MTK két másik ingatlant is megkap, a környező több hektáros területen pedig egy olyan közpark jön létre, amelynek minősége és színvonala Deutsch Tamás szerint

a Városligethez lesz mérhető."

Mennyibe kerül mindez?

Az átalakításra és a közösségi funkciók kialakítására a kormány összesen kétmilliárd forintot biztosít. A fenntartási költségek kalkuláció szerint évente 450–500 millió forintot tesznek ki, amelyet költségvetési támogatásból fedeznek majd.

A 7,5 milliárd forintból megépült Sorsok Háza 2014 óta áll üresen. Az eredeti Schmidt Mária-féle koncepció, majd az EMIH-nek való átadás sem vezetett megnyitáshoz. Az, hogy végül egy sportegyesület működteti majd az emlékhelyet, több történész és közéleti szereplő szerint bizarr fordulat az évek óta húzódó ügyben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.