Iskola is lesz a Sorsok háza helyén

Az MTK-hoz kerül a jelenleg kihasználatlan Sorsok Háza. A komplexumban közpark, közösségi tér, holokauszt-emlékmű és iskola is létesül.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter bejelentette: a kormány „elkötelezett a magyar zsidó örökség megóvása és a zsidó közösségek támogatása mellett”, ezért 2026 januárjától az MTK Budapest sportegyesületnek adja át a Sorsok Háza területét. A miniszter antiszemitizmus elleni kormánybiztosként felügyeli a megvalósítást, és már benyújtották a szükséges törvényjavaslatot is a parlamentnek - írja az MTI.

A tervek szerint a komplexum Brüll Alfréd Ház-Magyar Zsidó Örökség Parkja néven újul meg, ahol holokauszt-emlékmű, oktatási intézmény, nyitott közösségi tér, valamint közpark kap helyet. Bóka hangsúlyozta, a cél „minél szélesebb társadalmi támogatást találni”, ezért védnöki testület is alakul, amelyben zsidó közösségek, civil szervezetek, szakértők adnak majd iránymutatást.

Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke ismertette a klub koncepcióját: az MTK Múzeum mellett 2026 szeptemberétől az MTK által alapított Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum is itt működik majd, amely „a magyarországi zsidó származású, tehetséges gyerekek sportolását lesz hivatott segíteni, és ahol az oktatást szervezik majd a sporttevékenység köré, nem pedig fordítva”.

A park közösségi terei mindenki számára nyitottak lesznek: időszaki kiállítások, fórumok, kóserpiac, kávézók és vendéglátóhelyek is helyet kapnak. Az egykori Kőbányai úti piac helyén egy Városliget színvonalú közparkot terveznek, amely egyszerre szolgál városfejlesztési, kulturális, oktatási és zöldterület-bővítési célokat.

Hogy mennyire nem egyszerű összeszervezni egy iskolát az edzésekkel, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.