Iskola is lesz a Sorsok háza helyén

Az MTK-hoz kerül a jelenleg kihasználatlan Sorsok Háza. A komplexumban közpark, közösségi tér, holokauszt-emlékmű és iskola is létesül.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter bejelentette: a kormány „elkötelezett a magyar zsidó örökség megóvása és a zsidó közösségek támogatása mellett”, ezért 2026 januárjától az MTK Budapest sportegyesületnek adja át a Sorsok Háza területét. A miniszter antiszemitizmus elleni kormánybiztosként felügyeli a megvalósítást, és már benyújtották a szükséges törvényjavaslatot is a parlamentnek - írja az MTI.

A tervek szerint a komplexum Brüll Alfréd Ház-Magyar Zsidó Örökség Parkja néven újul meg, ahol holokauszt-emlékmű, oktatási intézmény, nyitott közösségi tér, valamint közpark kap helyet. Bóka hangsúlyozta, a cél „minél szélesebb társadalmi támogatást találni”, ezért védnöki testület is alakul, amelyben zsidó közösségek, civil szervezetek, szakértők adnak majd iránymutatást.

Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke ismertette a klub koncepcióját: az MTK Múzeum mellett 2026 szeptemberétől az MTK által alapított Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum is itt működik majd, amely „a magyarországi zsidó származású, tehetséges gyerekek sportolását lesz hivatott segíteni, és ahol az oktatást szervezik majd a sporttevékenység köré, nem pedig fordítva”.

A park közösségi terei mindenki számára nyitottak lesznek: időszaki kiállítások, fórumok, kóserpiac, kávézók és vendéglátóhelyek is helyet kapnak. Az egykori Kőbányai úti piac helyén egy Városliget színvonalú közparkot terveznek, amely egyszerre szolgál városfejlesztési, kulturális, oktatási és zöldterület-bővítési célokat.

Hogy mennyire nem egyszerű összeszervezni egy iskolát az edzésekkel, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.