Hangulatjelektől az ikonikus szimbólumokig - így jöttek létre az emojik

Július 17-én tartják az Emoji Világnapját. Bár napi szinten használjuk a színes, apró ikonokat, sokan nem tudják, hogy valójában milyen hosszú utat tettek meg a szöveges érzelmi kifejezés eszközeiként. Ebben a cikkben visszatekintünk ennek a digitális nyelvnek az eredetére és fejlődésére.

Érzelmek karakterekben: az emotikonok születése

Már a 19. században is voltak próbálkozások arra, hogy az írott szövegben megjelenjenek az érzelmek. 1881-ben az amerikai Puck magazin közölt először olyan tipográfiai "arcokat", melyekkel arcjátékot imitáltak – bár inkább humoros kísérletként.

Furman University

Az igazi mérföldkő 1982. szeptember 19-én érkezett el, amikor Scott Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora javasolta a :-) és :-( jelek használatát az egyetemi üzenőfalon. Ezekkel lehetett megkülönböztetni a vicces vagy komoly hozzászólásokat. Ez a nap számít a modern emotikon születésének.

Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

Kaomoji: a japán képecskék

A karakteres arckifejezések Japánban is fejlődésnek indultak: a '80-as évek közepén megjelentek a kaomojik – például (^_^), (T_T) –, amelyek nem oldalra döntött, hanem szemből nézett arcokat ábrázoltak. Ezek a japán kultúrára jellemző vizualitást tükrözték, ahol a szemeknek nagy jelentősége van az érzelmi kifejezésben.

Tech Help

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban az oldalt fordított emotikonok – más néven smiley-k – terjedtek el, amelyek a nyugati világban váltak népszerűvé.

Az első emojik, a mobilkommunikáció úttörői

A valódi emoji-forradalom 1997-ben indult, amikor a J-Phone (ma SoftBank) piacra dobta a SkyWalker DP-211SW mobiltelefont, amely már 90 különböző emoji ikont tartalmazott. Ezek között szerepelt például a „kakimoji” is. Sokan ezeket tartják a világ első mobilos emojijainak.

emojitimeline.com

A következő mérföldkő 1999-ben következett: Shigetaka Kurita, a japán NTT Docomo munkatársa megalkotta az első színes, 176 darabból álló emoji-készletet, amely az időjárást, érzéseket, tárgyakat és közlekedési eszközöket ábrázolta. Ezek célja az volt, hogy hatékonyabbá tegyék a mobilos kommunikációt. Kurita emojijai mára a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) állandó gyűjteményének részévé váltak.

Museum of Modern Art

Az emoji világhódítása

Az igazi globális áttörést 2010 hozta, amikor az Unicode Consortium hivatalosan is felvette az emojikat a szabványai közé. Ez azt jelentette, hogy a különböző operációs rendszerek és eszközök már egységesen jeleníthették meg őket. 2011-ben az Apple, majd 2013-ban az Android is saját emoji-billentyűzettel jelentkezett – ezzel az emojik végleg beléptek a digitális hétköznapjainkba.

2015-ben az Oxford Dictionaries történelmet írt: az év szavának a „😂” (nevetve síró arc) emojit választotta. Ez jól mutatja, mennyire beépültek ezek a kis ikonok a nyelvhasználatba.

Azóta az emoji-készlet folyamatosan bővül: megjelentek a bőrszín-változatok, a nemsemleges karakterek, valamint a fogyatékossággal élőket ábrázoló ikonok is. Az emoji ma már nem csupán érzelmek, hanem identitások és társadalmi üzenetek kifejezőeszköze is.

A törióra végére hoztunk egy kvízt is, melyben emojikat mutatunk, nektek pedig ki kell találnotok, melyik költőre vagy íróra utalhatnak:

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.