Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Július 17-én tartják az Emoji Világnapját. Bár napi szinten használjuk a színes, apró ikonokat, sokan nem tudják, hogy valójában milyen hosszú utat tettek meg a szöveges érzelmi kifejezés eszközeiként. Ebben a cikkben visszatekintünk ennek a digitális nyelvnek az eredetére és fejlődésére.
Érzelmek karakterekben: az emotikonok születése
Már a 19. században is voltak próbálkozások arra, hogy az írott szövegben megjelenjenek az érzelmek. 1881-ben az amerikai Puck magazin közölt először olyan tipográfiai "arcokat", melyekkel arcjátékot imitáltak – bár inkább humoros kísérletként.

Az igazi mérföldkő 1982. szeptember 19-én érkezett el, amikor Scott Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora javasolta a :-) és :-( jelek használatát az egyetemi üzenőfalon. Ezekkel lehetett megkülönböztetni a vicces vagy komoly hozzászólásokat. Ez a nap számít a modern emotikon születésének.
Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok
Kaomoji: a japán képecskék
A karakteres arckifejezések Japánban is fejlődésnek indultak: a '80-as évek közepén megjelentek a kaomojik – például (^_^), (T_T) –, amelyek nem oldalra döntött, hanem szemből nézett arcokat ábrázoltak. Ezek a japán kultúrára jellemző vizualitást tükrözték, ahol a szemeknek nagy jelentősége van az érzelmi kifejezésben.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban az oldalt fordított emotikonok – más néven smiley-k – terjedtek el, amelyek a nyugati világban váltak népszerűvé.
Az első emojik, a mobilkommunikáció úttörői
A valódi emoji-forradalom 1997-ben indult, amikor a J-Phone (ma SoftBank) piacra dobta a SkyWalker DP-211SW mobiltelefont, amely már 90 különböző emoji ikont tartalmazott. Ezek között szerepelt például a „kakimoji” is. Sokan ezeket tartják a világ első mobilos emojijainak.

A következő mérföldkő 1999-ben következett: Shigetaka Kurita, a japán NTT Docomo munkatársa megalkotta az első színes, 176 darabból álló emoji-készletet, amely az időjárást, érzéseket, tárgyakat és közlekedési eszközöket ábrázolta. Ezek célja az volt, hogy hatékonyabbá tegyék a mobilos kommunikációt. Kurita emojijai mára a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) állandó gyűjteményének részévé váltak.

Az emoji világhódítása
Az igazi globális áttörést 2010 hozta, amikor az Unicode Consortium hivatalosan is felvette az emojikat a szabványai közé. Ez azt jelentette, hogy a különböző operációs rendszerek és eszközök már egységesen jeleníthették meg őket. 2011-ben az Apple, majd 2013-ban az Android is saját emoji-billentyűzettel jelentkezett – ezzel az emojik végleg beléptek a digitális hétköznapjainkba.
2015-ben az Oxford Dictionaries történelmet írt: az év szavának a „😂” (nevetve síró arc) emojit választotta. Ez jól mutatja, mennyire beépültek ezek a kis ikonok a nyelvhasználatba.
Azóta az emoji-készlet folyamatosan bővül: megjelentek a bőrszín-változatok, a nemsemleges karakterek, valamint a fogyatékossággal élőket ábrázoló ikonok is. Az emoji ma már nem csupán érzelmek, hanem identitások és társadalmi üzenetek kifejezőeszköze is.
A törióra végére hoztunk egy kvízt is, melyben emojikat mutatunk, nektek pedig ki kell találnotok, melyik költőre vagy íróra utalhatnak:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.