Hangulatjelektől az ikonikus szimbólumokig - így jöttek létre az emojik

Július 17-én tartják az Emoji Világnapját. Bár napi szinten használjuk a színes, apró ikonokat, sokan nem tudják, hogy valójában milyen hosszú utat tettek meg a szöveges érzelmi kifejezés eszközeiként. Ebben a cikkben visszatekintünk ennek a digitális nyelvnek az eredetére és fejlődésére.

Érzelmek karakterekben: az emotikonok születése

Már a 19. században is voltak próbálkozások arra, hogy az írott szövegben megjelenjenek az érzelmek. 1881-ben az amerikai Puck magazin közölt először olyan tipográfiai "arcokat", melyekkel arcjátékot imitáltak – bár inkább humoros kísérletként.

Furman University

Az igazi mérföldkő 1982. szeptember 19-én érkezett el, amikor Scott Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora javasolta a :-) és :-( jelek használatát az egyetemi üzenőfalon. Ezekkel lehetett megkülönböztetni a vicces vagy komoly hozzászólásokat. Ez a nap számít a modern emotikon születésének.

Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

Kaomoji: a japán képecskék

A karakteres arckifejezések Japánban is fejlődésnek indultak: a '80-as évek közepén megjelentek a kaomojik – például (^_^), (T_T) –, amelyek nem oldalra döntött, hanem szemből nézett arcokat ábrázoltak. Ezek a japán kultúrára jellemző vizualitást tükrözték, ahol a szemeknek nagy jelentősége van az érzelmi kifejezésben.

Tech Help

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban az oldalt fordított emotikonok – más néven smiley-k – terjedtek el, amelyek a nyugati világban váltak népszerűvé.

Az első emojik, a mobilkommunikáció úttörői

A valódi emoji-forradalom 1997-ben indult, amikor a J-Phone (ma SoftBank) piacra dobta a SkyWalker DP-211SW mobiltelefont, amely már 90 különböző emoji ikont tartalmazott. Ezek között szerepelt például a „kakimoji” is. Sokan ezeket tartják a világ első mobilos emojijainak.

emojitimeline.com

A következő mérföldkő 1999-ben következett: Shigetaka Kurita, a japán NTT Docomo munkatársa megalkotta az első színes, 176 darabból álló emoji-készletet, amely az időjárást, érzéseket, tárgyakat és közlekedési eszközöket ábrázolta. Ezek célja az volt, hogy hatékonyabbá tegyék a mobilos kommunikációt. Kurita emojijai mára a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) állandó gyűjteményének részévé váltak.

Museum of Modern Art

Az emoji világhódítása

Az igazi globális áttörést 2010 hozta, amikor az Unicode Consortium hivatalosan is felvette az emojikat a szabványai közé. Ez azt jelentette, hogy a különböző operációs rendszerek és eszközök már egységesen jeleníthették meg őket. 2011-ben az Apple, majd 2013-ban az Android is saját emoji-billentyűzettel jelentkezett – ezzel az emojik végleg beléptek a digitális hétköznapjainkba.

2015-ben az Oxford Dictionaries történelmet írt: az év szavának a „😂” (nevetve síró arc) emojit választotta. Ez jól mutatja, mennyire beépültek ezek a kis ikonok a nyelvhasználatba.

Azóta az emoji-készlet folyamatosan bővül: megjelentek a bőrszín-változatok, a nemsemleges karakterek, valamint a fogyatékossággal élőket ábrázoló ikonok is. Az emoji ma már nem csupán érzelmek, hanem identitások és társadalmi üzenetek kifejezőeszköze is.

A törióra végére hoztunk egy kvízt is, melyben emojikat mutatunk, nektek pedig ki kell találnotok, melyik költőre vagy íróra utalhatnak:

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.