Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az egyetem kutatása szerint a magyar szülők több mint 70 százaléka gondolja azt, hogy a hálapénz miatt jobb ellátást kapnak a szülészeten.
A magyar szülők többsége elsősorban az anyagi tényezőket tartja meghatározónak, amikor jobb szülészeti ellátásban szeretne részesülni – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából.
A kutatást 2024 februárja és áprilisa között végezték, mely során több mint 1500 ember véleményét gyűjtötték össze a hazai szülészeti ellátással kapcsolatos tapasztalataikról, különös tekintettel a hálapénz szerepére, valamint a társadalmi és demográfiai háttér befolyására.

A válaszadók 78 százaléka szerint a szülészeti ellátás minőségét leginkább az határozza meg, ha valaki magán- vagy választott orvost vesz igénybe. Ezt követi a hálapénz, amely – bár 2021 óta hivatalosan tiltott és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – a felmérés alapján továbbra is komoly szerepet játszik az egészségügyben: a megkérdezettek 72 százaléka úgy véli, hogy ez a gyakorlat még mindig hozzájárul a jobb ellátáshoz.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a válaszadók 68 százalék úgy látja, a jobb anyagi helyzetben lévő páciensek előnyösebb ellátásban részesülnek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.