Corvinus: a magyarok szerint továbbra is a hálapénztől függ a jó szülészeti ellátás

Az egyetem kutatása szerint a magyar szülők több mint 70 százaléka gondolja azt, hogy a hálapénz miatt jobb ellátást kapnak a szülészeten.

A magyar szülők többsége elsősorban az anyagi tényezőket tartja meghatározónak, amikor jobb szülészeti ellátásban szeretne részesülni – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából.

A kutatást 2024 februárja és áprilisa között végezték, mely során több mint 1500 ember véleményét gyűjtötték össze a hazai szülészeti ellátással kapcsolatos tapasztalataikról, különös tekintettel a hálapénz szerepére, valamint a társadalmi és demográfiai háttér befolyására.

 

Budapesti Corvinus Egyetem

A válaszadók 78 százaléka szerint a szülészeti ellátás minőségét leginkább az határozza meg, ha valaki magán- vagy választott orvost vesz igénybe. Ezt követi a hálapénz, amely – bár 2021 óta hivatalosan tiltott és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – a felmérés alapján továbbra is komoly szerepet játszik az egészségügyben: a megkérdezettek 72 százaléka úgy véli, hogy ez a gyakorlat még mindig hozzájárul a jobb ellátáshoz.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a válaszadók 68 százalék úgy látja, a jobb anyagi helyzetben lévő páciensek előnyösebb ellátásban részesülnek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.