Corvinus: a magyarok szerint továbbra is a hálapénztől függ a jó szülészeti ellátás

Az egyetem kutatása szerint a magyar szülők több mint 70 százaléka gondolja azt, hogy a hálapénz miatt jobb ellátást kapnak a szülészeten.

A magyar szülők többsége elsősorban az anyagi tényezőket tartja meghatározónak, amikor jobb szülészeti ellátásban szeretne részesülni – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából.

A kutatást 2024 februárja és áprilisa között végezték, mely során több mint 1500 ember véleményét gyűjtötték össze a hazai szülészeti ellátással kapcsolatos tapasztalataikról, különös tekintettel a hálapénz szerepére, valamint a társadalmi és demográfiai háttér befolyására.

 

Budapesti Corvinus Egyetem

A válaszadók 78 százaléka szerint a szülészeti ellátás minőségét leginkább az határozza meg, ha valaki magán- vagy választott orvost vesz igénybe. Ezt követi a hálapénz, amely – bár 2021 óta hivatalosan tiltott és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – a felmérés alapján továbbra is komoly szerepet játszik az egészségügyben: a megkérdezettek 72 százaléka úgy véli, hogy ez a gyakorlat még mindig hozzájárul a jobb ellátáshoz.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a válaszadók 68 százalék úgy látja, a jobb anyagi helyzetben lévő páciensek előnyösebb ellátásban részesülnek.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.