Corvinus: a magyarok szerint továbbra is a hálapénztől függ a jó szülészeti ellátás

Az egyetem kutatása szerint a magyar szülők több mint 70 százaléka gondolja azt, hogy a hálapénz miatt jobb ellátást kapnak a szülészeten.

A magyar szülők többsége elsősorban az anyagi tényezőket tartja meghatározónak, amikor jobb szülészeti ellátásban szeretne részesülni – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából.

A kutatást 2024 februárja és áprilisa között végezték, mely során több mint 1500 ember véleményét gyűjtötték össze a hazai szülészeti ellátással kapcsolatos tapasztalataikról, különös tekintettel a hálapénz szerepére, valamint a társadalmi és demográfiai háttér befolyására.

 

Budapesti Corvinus Egyetem

A válaszadók 78 százaléka szerint a szülészeti ellátás minőségét leginkább az határozza meg, ha valaki magán- vagy választott orvost vesz igénybe. Ezt követi a hálapénz, amely – bár 2021 óta hivatalosan tiltott és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – a felmérés alapján továbbra is komoly szerepet játszik az egészségügyben: a megkérdezettek 72 százaléka úgy véli, hogy ez a gyakorlat még mindig hozzájárul a jobb ellátáshoz.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a válaszadók 68 százalék úgy látja, a jobb anyagi helyzetben lévő páciensek előnyösebb ellátásban részesülnek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.