Az oktatási ranglisták élén álló ország célja, hogy világszínvonalú mesterséges intelligencia készségekkel vértezze fel a diákokat és tanárokat.
Miközben Európa országaiban egyre több helyen tiltják be az okostelefonokat az iskolákban, Észtország teljesen más utat választott. A digitális innováció élharcosaként ismert balti ország nemcsak, hogy engedi a telefonhasználatot az iskolákban, de most új szintre emeli az oktatást: szeptembertől saját mesterséges intelligencia (MI) fiókot kapnak a középiskolás diákok.
A 1,4 milliós ország az OECD PISA-felméréseiben már Európa élvonalába került matematikából, természettudományból és kreatív gondolkodásból – megelőzve például Finnországot. A siker egyik kulcsa: a digitális eszközök tudatos integrálása a tanításba.
A lap arról számolt be, hogy elindították az „AI Leap” (MI Ugrás) nevű országos programot, amelynek célja, hogy 2027-ig 58 ezer diák (elsőként a 16-17 éves korosztály) és 5 ezer tanár kapjon világszínvonalú MI-eszközökhöz való hozzáférést. Az oktatók külön képzést kapnak az MI-etikus és hatékony használatáról, a diákokat pedig abban támogatják, hogy az MI-t valódi tanulási partnerként használják – nem puszta másolóeszközként.
A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz
Kristina Kallas oktatási miniszter hangsúlyozta: náluk a telefon nem problémaforrás, hanem lehetőség. „Ha egy 16 éves online szavazhat a helyhatósági választáson, akkor az iskolában is joggal várja el, hogy használhassa a mobilját tanulásra” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy Észtországban nincs általános telefonhasználati tilalom az iskolákban. Éppen ellenkezőleg: az okostelefon az ország rendkívül sikeres digitális oktatási stratégiájának szerves része. Úgy alakították ki a rendszert, hogy a szünetekben ne használják a telefonokat, órákon pedig akkor vegyék elő, amikor a tanár kéri – mert valamilyen feladat vagy gyakorlat éppen azzal dolgozik.
„Egy fejlődési kihívással állunk szemben. Vagy gyorsabban gondolkodó, magasabb szintű gondolkodásra képes lényekké fejlődünk, vagy a technológia veszi át az uralmat a tudatunk felett” – nyilatkozta Kristina Kallas.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
