Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az oktatási ranglisták élén álló ország célja, hogy világszínvonalú mesterséges intelligencia készségekkel vértezze fel a diákokat és tanárokat.
Miközben Európa országaiban egyre több helyen tiltják be az okostelefonokat az iskolákban, Észtország teljesen más utat választott. A digitális innováció élharcosaként ismert balti ország nemcsak, hogy engedi a telefonhasználatot az iskolákban, de most új szintre emeli az oktatást: szeptembertől saját mesterséges intelligencia (MI) fiókot kapnak a középiskolás diákok.
A 1,4 milliós ország az OECD PISA-felméréseiben már Európa élvonalába került matematikából, természettudományból és kreatív gondolkodásból – megelőzve például Finnországot. A siker egyik kulcsa: a digitális eszközök tudatos integrálása a tanításba.
A lap arról számolt be, hogy elindították az „AI Leap” (MI Ugrás) nevű országos programot, amelynek célja, hogy 2027-ig 58 ezer diák (elsőként a 16-17 éves korosztály) és 5 ezer tanár kapjon világszínvonalú MI-eszközökhöz való hozzáférést. Az oktatók külön képzést kapnak az MI-etikus és hatékony használatáról, a diákokat pedig abban támogatják, hogy az MI-t valódi tanulási partnerként használják – nem puszta másolóeszközként.
A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz
Kristina Kallas oktatási miniszter hangsúlyozta: náluk a telefon nem problémaforrás, hanem lehetőség. „Ha egy 16 éves online szavazhat a helyhatósági választáson, akkor az iskolában is joggal várja el, hogy használhassa a mobilját tanulásra” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy Észtországban nincs általános telefonhasználati tilalom az iskolákban. Éppen ellenkezőleg: az okostelefon az ország rendkívül sikeres digitális oktatási stratégiájának szerves része. Úgy alakították ki a rendszert, hogy a szünetekben ne használják a telefonokat, órákon pedig akkor vegyék elő, amikor a tanár kéri – mert valamilyen feladat vagy gyakorlat éppen azzal dolgozik.
„Egy fejlődési kihívással állunk szemben. Vagy gyorsabban gondolkodó, magasabb szintű gondolkodásra képes lényekké fejlődünk, vagy a technológia veszi át az uralmat a tudatunk felett” – nyilatkozta Kristina Kallas.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.