A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Az oktatási ranglisták élén álló ország célja, hogy világszínvonalú mesterséges intelligencia készségekkel vértezze fel a diákokat és tanárokat.
Miközben Európa országaiban egyre több helyen tiltják be az okostelefonokat az iskolákban, Észtország teljesen más utat választott. A digitális innováció élharcosaként ismert balti ország nemcsak, hogy engedi a telefonhasználatot az iskolákban, de most új szintre emeli az oktatást: szeptembertől saját mesterséges intelligencia (MI) fiókot kapnak a középiskolás diákok.
A 1,4 milliós ország az OECD PISA-felméréseiben már Európa élvonalába került matematikából, természettudományból és kreatív gondolkodásból – megelőzve például Finnországot. A siker egyik kulcsa: a digitális eszközök tudatos integrálása a tanításba.
A lap arról számolt be, hogy elindították az „AI Leap” (MI Ugrás) nevű országos programot, amelynek célja, hogy 2027-ig 58 ezer diák (elsőként a 16-17 éves korosztály) és 5 ezer tanár kapjon világszínvonalú MI-eszközökhöz való hozzáférést. Az oktatók külön képzést kapnak az MI-etikus és hatékony használatáról, a diákokat pedig abban támogatják, hogy az MI-t valódi tanulási partnerként használják – nem puszta másolóeszközként.
A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz
Kristina Kallas oktatási miniszter hangsúlyozta: náluk a telefon nem problémaforrás, hanem lehetőség. „Ha egy 16 éves online szavazhat a helyhatósági választáson, akkor az iskolában is joggal várja el, hogy használhassa a mobilját tanulásra” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy Észtországban nincs általános telefonhasználati tilalom az iskolákban. Éppen ellenkezőleg: az okostelefon az ország rendkívül sikeres digitális oktatási stratégiájának szerves része. Úgy alakították ki a rendszert, hogy a szünetekben ne használják a telefonokat, órákon pedig akkor vegyék elő, amikor a tanár kéri – mert valamilyen feladat vagy gyakorlat éppen azzal dolgozik.
„Egy fejlődési kihívással állunk szemben. Vagy gyorsabban gondolkodó, magasabb szintű gondolkodásra képes lényekké fejlődünk, vagy a technológia veszi át az uralmat a tudatunk felett” – nyilatkozta Kristina Kallas.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.