Észtország elutasítja az iskolai telefontilalmat, helyette az MI használatára tanítja a diákokat

Az oktatási ranglisták élén álló ország célja, hogy világszínvonalú mesterséges intelligencia készségekkel vértezze fel a diákokat és tanárokat.

Miközben Európa országaiban egyre több helyen tiltják be az okostelefonokat az iskolákban, Észtország teljesen más utat választott. A digitális innováció élharcosaként ismert balti ország nemcsak, hogy engedi a telefonhasználatot az iskolákban, de most új szintre emeli az oktatást: szeptembertől saját mesterséges intelligencia (MI) fiókot kapnak a középiskolás diákok.

A 1,4 milliós ország az OECD PISA-felméréseiben már Európa élvonalába került matematikából, természettudományból és kreatív gondolkodásból – megelőzve például Finnországot. A siker egyik kulcsa: a digitális eszközök tudatos integrálása a tanításba.

A lap arról számolt be, hogy elindították az „AI Leap” (MI Ugrás) nevű országos programot, amelynek célja, hogy 2027-ig 58 ezer diák (elsőként a 16-17 éves korosztály) és 5 ezer tanár kapjon világszínvonalú MI-eszközökhöz való hozzáférést. Az oktatók külön képzést kapnak az MI-etikus és hatékony használatáról, a diákokat pedig abban támogatják, hogy az MI-t valódi tanulási partnerként használják – nem puszta másolóeszközként.

A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz

Kristina Kallas oktatási miniszter hangsúlyozta: náluk a telefon nem problémaforrás, hanem lehetőség. „Ha egy 16 éves online szavazhat a helyhatósági választáson, akkor az iskolában is joggal várja el, hogy használhassa a mobilját tanulásra” – fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy Észtországban nincs általános telefonhasználati tilalom az iskolákban. Éppen ellenkezőleg: az okostelefon az ország rendkívül sikeres digitális oktatási stratégiájának szerves része. Úgy alakították ki a rendszert, hogy a szünetekben ne használják a telefonokat, órákon pedig akkor vegyék elő, amikor a tanár kéri – mert valamilyen feladat vagy gyakorlat éppen azzal dolgozik.

„Egy fejlődési kihívással állunk szemben. Vagy gyorsabban gondolkodó, magasabb szintű gondolkodásra képes lényekké fejlődünk, vagy a technológia veszi át az uralmat a tudatunk felett” – nyilatkozta Kristina Kallas.

 

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.