Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Akár 3000 forintot is megkereshet óránként egy középiskolás vagy egyetemista, ha nyáron elmegy dolgozni. Mutatjuk a legnépszerűbb diákmunkákat.
Az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül alakul a 2025-ös diákmunka szezonban, de a legjobban fizető, jellemzően gyakornoki pozíciókban 3000 forintnál magasabb lehet az órabér - derül ki a Mind-Diák Szövetkezet kutatásából
Az elemzés szerint minimum a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ami bruttó 1672 forint, míg középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén bruttó 2005 Ft/óra, aminek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek, vagy ha például gyakornoki munkát vállalnak.
Azt is jó tudni, hogy míg a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok például általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak, addig a mérnöki és pénzügyi területeken óránként 2000-3000 forintos óradíjak is lehetnek, az IT-szektorban pedig akár az óránkénti bruttó 4000 forintot is elérheti a bérezés.
Ennek kapcsán készítettünk egy nem reprezentatív felmérést a 15-24 évesek körében, melyben megkérdeztük őket többek között arról, hogy végeztek-e már valaha valamilyen diákmunkát, ha igen akkor milyet, illetve arról is érdeklődtünk, hogy vállalnak-e idén nyáron valamilyen pénzkereseti lehetőséget.
Ezekre kell figyelnetek, ha nyáron diákként munkát vállalnátok
Cikkünk írásáig közel hatvanan válaszoltak kérdéseinkre.

A kérdezettek 80 százaléka már vállalt diákmunkát
A legtöbben a magasabb órabérek és a rugalmas munkarend miatt főleg nagyobb áruházláncoknál helyezkedtek el, mint árufeltöltők. A válaszolók közül sokan dolgoztak kávézóban vagy vállaltak valamilyen hostess munkát.

A legtöbben bolti eladóként dolgoznak majd idén nyáron
Ezek mellett viszont felmerültek egyéb, ritkábban választott diákmunkák is. Volt olyan kitöltő, aki idén nyáron építkezésen fog segíteni, aztán pedig cseresznyeszedésen vesz részt. Illetve akadt arra is példa, aki azt írta, hogy egy táborban fog önkéntes diákmunkát vállalni, vagy mint helyszíni előkészítő, vagy mint tolmács.

Akik még sohasem dolgoztak
A válaszolók 20 százaléka még nem vállalt semmilyen diákmunkát. Viszont érdeklődtünk afelől, hogy milyet szeretnének a jövőben.
A legtöbben annak örülnének, ha olyat találnának, ami a későbbi foglalkozásukhoz tud majd kapcsolódni. Ilyeneket viszont kifejezetten nehéz találni, ezért is tágítják ki a keresési lehetőségeiket a gyakornoki állások felé is. Egyetemista munkavállalók esetében ez több dolog miatt is hasznos, mivel a pénz mellett még adott esetben le is tudják igazoltatni a kötelező szakmai gyakorlatot.
De akadt olyan válaszadó is, aki szívesen dolgozna állatkertben, vagy szedd magad eperföldeken.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.