Ha gondot okoznak a vaktérképek, mutatunk egy oldalt, ahol gyakorolhatjátok őket.
Csütörtök délután 14 órától vizsgáznak közép- és emelt szinten egyaránt azok a diákok, akik földrajzból érettségiznek.
A középszinten vizsgázóknak 120, az emelteseknek 240 perce lesz a feladatok megoldására, amivel a középszintesek maximum 90, az emeltesek maximum 100 pontot szerezhetnek.
A középszintű feladatlap két részből áll össze. Egy 20 pontot érő, 20 perc alatt megoldandó topográfiai ismereteket és képességeket mérő I. feladatlapból, és egy földrajzi ismereteket számonkérő 70 pontos, 100 perc alatt megoldandó II. feladatlapból, míg az emeltesek egyetlen földrajzi ismereteket és képességeket mérő feladatsort kapnak.
Mindkét szinten számonkérnek földrajzi-környezeti ismeretanyagot, topográfiai ismereteket és gyakorlati jellegű feladatokat; például ábrák és grafikonok elemzését.
Feltűnhetnek az érettségiben továbbá vaktérképek is. Ha erre szeretnétek készülni, használhatjátok a GeoLearn honlapját, ahol találtok vaktérképet többek között Magyarország doborzatáról és vízrajzáról, Európa országairól és városairól, de Közép- és Dél-Amerika földrajzáról is.
Milyen segédeszközöket lehet használni az érettségin?
Középszinten az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz használható azonban
Emelten azonban csak az utóbbi kettő: térkép és középiskolai atlasz sajnos nem.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
