Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ha gondot okoznak a vaktérképek, mutatunk egy oldalt, ahol gyakorolhatjátok őket.
Csütörtök délután 14 órától vizsgáznak közép- és emelt szinten egyaránt azok a diákok, akik földrajzból érettségiznek.
A középszinten vizsgázóknak 120, az emelteseknek 240 perce lesz a feladatok megoldására, amivel a középszintesek maximum 90, az emeltesek maximum 100 pontot szerezhetnek.
A középszintű feladatlap két részből áll össze. Egy 20 pontot érő, 20 perc alatt megoldandó topográfiai ismereteket és képességeket mérő I. feladatlapból, és egy földrajzi ismereteket számonkérő 70 pontos, 100 perc alatt megoldandó II. feladatlapból, míg az emeltesek egyetlen földrajzi ismereteket és képességeket mérő feladatsort kapnak.
Mindkét szinten számonkérnek földrajzi-környezeti ismeretanyagot, topográfiai ismereteket és gyakorlati jellegű feladatokat; például ábrák és grafikonok elemzését.
Feltűnhetnek az érettségiben továbbá vaktérképek is. Ha erre szeretnétek készülni, használhatjátok a GeoLearn honlapját, ahol találtok vaktérképet többek között Magyarország doborzatáról és vízrajzáról, Európa országairól és városairól, de Közép- és Dél-Amerika földrajzáról is.
Milyen segédeszközöket lehet használni az érettségin?
Középszinten az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz használható azonban
Emelten azonban csak az utóbbi kettő: térkép és középiskolai atlasz sajnos nem.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.