Ezekkel a vaktérképekkel gyakorolhattok a földrajzérettségire

Ha gondot okoznak a vaktérképek, mutatunk egy oldalt, ahol gyakorolhatjátok őket.

  • Székács Linda

Csütörtök délután 14 órától vizsgáznak közép- és emelt szinten egyaránt azok a diákok, akik földrajzból érettségiznek.

A középszinten vizsgázóknak 120, az emelteseknek 240 perce lesz a feladatok megoldására, amivel a középszintesek maximum 90, az emeltesek maximum 100 pontot szerezhetnek.

A középszintű feladatlap két részből áll össze. Egy 20 pontot érő, 20 perc alatt megoldandó topográfiai ismereteket és képességeket mérő I. feladatlapból, és egy földrajzi ismereteket számonkérő 70 pontos, 100 perc alatt megoldandó II. feladatlapból, míg az emeltesek egyetlen földrajzi ismereteket és képességeket mérő feladatsort kapnak.

Mindkét szinten számonkérnek földrajzi-környezeti ismeretanyagot, topográfiai ismereteket és gyakorlati jellegű feladatokat; például ábrák és grafikonok elemzését.

Feltűnhetnek az érettségiben továbbá vaktérképek is. Ha erre szeretnétek készülni, használhatjátok a GeoLearn honlapját, ahol találtok vaktérképet többek között Magyarország doborzatáról és vízrajzáról, Európa országairól és városairól, de Közép- és Dél-Amerika földrajzáról is.

Milyen segédeszközöket lehet használni az érettségin?

Középszinten az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz használható azonban

  • középiskolai földrajzi atlasz,
  • szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép,
  • vonalzó.

Emelten azonban csak az utóbbi kettő: térkép és középiskolai atlasz sajnos nem.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.