Ezekkel a vaktérképekkel gyakorolhattok a földrajzérettségire

Ha gondot okoznak a vaktérképek, mutatunk egy oldalt, ahol gyakorolhatjátok őket.

  • Székács Linda

Csütörtök délután 14 órától vizsgáznak közép- és emelt szinten egyaránt azok a diákok, akik földrajzból érettségiznek.

A középszinten vizsgázóknak 120, az emelteseknek 240 perce lesz a feladatok megoldására, amivel a középszintesek maximum 90, az emeltesek maximum 100 pontot szerezhetnek.

A középszintű feladatlap két részből áll össze. Egy 20 pontot érő, 20 perc alatt megoldandó topográfiai ismereteket és képességeket mérő I. feladatlapból, és egy földrajzi ismereteket számonkérő 70 pontos, 100 perc alatt megoldandó II. feladatlapból, míg az emeltesek egyetlen földrajzi ismereteket és képességeket mérő feladatsort kapnak.

Mindkét szinten számonkérnek földrajzi-környezeti ismeretanyagot, topográfiai ismereteket és gyakorlati jellegű feladatokat; például ábrák és grafikonok elemzését.

Feltűnhetnek az érettségiben továbbá vaktérképek is. Ha erre szeretnétek készülni, használhatjátok a GeoLearn honlapját, ahol találtok vaktérképet többek között Magyarország doborzatáról és vízrajzáról, Európa országairól és városairól, de Közép- és Dél-Amerika földrajzáról is.

Milyen segédeszközöket lehet használni az érettségin?

Középszinten az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz használható azonban

  • középiskolai földrajzi atlasz,
  • szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép,
  • vonalzó.

Emelten azonban csak az utóbbi kettő: térkép és középiskolai atlasz sajnos nem.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.