A megkérdezettek szerint nem az oktatókkal és nem is a vizsgakövetelményekkel van a baj.
A HVG felmérése szerint - amiben tizenegy, véletlenszerűen kiválasztott autósiskola átlagát vizsgálták - egyre többen buknak meg a B kategóriás forgalmi vizsgán.
Míg 2020-ban a sikerességi arány 50% felett volt, 2024-ben már 42% alá csökkent, az év végén pedig a vizsgázók több mint 60%-a megbukott.
Kingl László, az AVOSZ elnöke szerint ennek oka részben a megváltozott közlekedési környezet, részben pedig a tanulók képességeinek átalakulása – a digitális világban felnövő fiatalok kevésbé fejlett motorikus készségekkel rendelkeznek. Emellett a tanulók gyakran túl hamar mennek vizsgázni a kötelező óraszám letelte után, ami szintén hozzájárul a magas bukási arányhoz.
Így igényelhetitek vissza a KRESZ tanfolyam és vizsga árát.
Pető Attila, közlekedési szakoktató arról nyilatkozott a lapnak, hogy az okok között szerepel „a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát.” De a tanulók hozzáállása sem könnyíti meg a helyzetet, sokan ugyanis meg vannak győződve arról, hogy 30 óra elég nekik ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a vizsgát - míg Pető szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez.
Mindjárt vége a tanévnek és az iskolák többsége még mindig nem szervezett KRESZ-vizsgát a diákoknak.
A bukás leggyakoribb oka azonban a stressz, amin nem segít, ha valótlan elvárásokat támasztanak maguk elé a tanulók
- állítja a szakoktató, aki úgy gondolja, hogy a bukások növekvő tendenciája egy ideig nem is fog megváltozni. „Ami könnyebbséget jelenthet a leendő sofőröknek, az az automata váltós autók elterjedése”, ugyanis egyre többen választják ezt a fajta autót, mikor vezetni tanulnak.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
