Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai tikverőzés sok szempontból különleges.
Amikor a farsangi népszokásokról beszélünk, akkor valószínűleg több embernek a mohácsi busójárás jut először az eszébe, az ikonikus maszkokkal és a télűző felvonulással. Viszont akik nem akarnak Mohácsig utazni, azoknak mindenképp érdemes listára vennie a mohai tikverőzést.
De mi az a tikverőzés?
Már a szó boncolgatásával is nagyjából rá lehet jönni a lényegre, ugyanis a tik az a tyúk egyik tájszólásban használt megfelelője. A verőzés pedig egyészerűen az elnáspángolást, elfenekelést, ütögetést jelenti. De miért is fontos ez a népszokás, és milyen hagyománya van ennek Mohán pontosan?
A mohai tikverőzés a település életének egyik legjelentősebb eseménye, amit mindig húshagyó kedden tartanak. Ilyenkor a rongyosbohócok – azaz azok a férfiak, akik kalapfilcből készült, jellegzetes módon festett és szalmával dekorált, fekete maszkot viselnek – jelképesen megcsapkodják a furkósbotjukkal a tyúkok fenekét, hogy a jószágok termékenyek legyenek a következő időszakban.
A jelmez további részét képezik a színes rongyszalagok, de vannak, akik fehérruhás szalmatöröknek öltöznek, illetve szerencsehozó kéményseprőnek, írják Moha település oldalán.
A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat, és gyakorlatilag minden látogatót.
A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.
A szokás maga több mint 100 éves lehet
Bár nem sokat tudni a pontos kialakulásának körülményeiről, a néprajzkutatók azt saccolják, hogy több mint 100 éve jelen lehet a Fejér megyeik számára ez a népszokás. A néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajz-, néptánc- és népzenekutató, fedezte fel a mohai hagyományt. Az első írásbeli említés is az ő, és Bartha Tibor újságcikkéhez köthető, ami 1961-ben jelent meg a Fejér Megyei Hírlapban.
A szokás fennmaradásához az is nagyban hozzásegített, hogy a fiatalabb generációk is lelkesen őrizik a néphagyományt. Mind a mai napig kulcsfontosságú a mohai fiúk dicséretreméltó vállalkozó kedve, a falu közössége pedig minden évben tudatosan készül a jeles napra.
A hagyományok, egészen konkrétan a tikverőzés menetének újratanulására soha nem volt szükség. Az egymást követő generációk tagjai fokozatosan adták és adják tovább egymásnak a szokás menetrendjét, az öltözetek készítésének praktikáit, és azon tudást, fortélyokat és taktikákat, amelyek a külső szemlélők számára láthatatlanok maradnak.
Az idei mohai Tikverőzést március 4-én tartják majd, így érdemes lehet kilátogatni a településre, ha valaki egy igazi magyar farsangi néphagyományban szeretne részt venni.
Május 5-e 9 óra – ekkor kapja meg minden érettségiző matekból a feladatlapot attól teljesen függetlenül, hogy közép-vagy emelt szinten vizsgázik. Összegyűjtöttük, milyen feladatokra, témakörökre lehet számítani és a szaktanár szerint hogyan kell kihasználni az utolsó napokat.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 6610 elsőhelyes jelentkezés érkezett a rövidített tanári mesterképzésekre, a legtöbben levelező képzési formát jelöltek meg.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az érettségin szigorúan tilos puskázni vagy bármilyen tiltott segítséget használni – aki megszegi a szabályokat, komoly következményekre számíthat. Az Oktatási Hivatal részletesen szabályozza, mi történik szabálytalanság esetén, és a lebukás akár az egész vizsga eredményét is veszélyeztetheti.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
