Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai tikverőzés sok szempontból különleges.
Amikor a farsangi népszokásokról beszélünk, akkor valószínűleg több embernek a mohácsi busójárás jut először az eszébe, az ikonikus maszkokkal és a télűző felvonulással. Viszont akik nem akarnak Mohácsig utazni, azoknak mindenképp érdemes listára vennie a mohai tikverőzést.
De mi az a tikverőzés?
Már a szó boncolgatásával is nagyjából rá lehet jönni a lényegre, ugyanis a tik az a tyúk egyik tájszólásban használt megfelelője. A verőzés pedig egyészerűen az elnáspángolást, elfenekelést, ütögetést jelenti. De miért is fontos ez a népszokás, és milyen hagyománya van ennek Mohán pontosan?
A mohai tikverőzés a település életének egyik legjelentősebb eseménye, amit mindig húshagyó kedden tartanak. Ilyenkor a rongyosbohócok – azaz azok a férfiak, akik kalapfilcből készült, jellegzetes módon festett és szalmával dekorált, fekete maszkot viselnek – jelképesen megcsapkodják a furkósbotjukkal a tyúkok fenekét, hogy a jószágok termékenyek legyenek a következő időszakban.
A jelmez további részét képezik a színes rongyszalagok, de vannak, akik fehérruhás szalmatöröknek öltöznek, illetve szerencsehozó kéményseprőnek, írják Moha település oldalán.
A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat, és gyakorlatilag minden látogatót.
A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.
A szokás maga több mint 100 éves lehet
Bár nem sokat tudni a pontos kialakulásának körülményeiről, a néprajzkutatók azt saccolják, hogy több mint 100 éve jelen lehet a Fejér megyeik számára ez a népszokás. A néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajz-, néptánc- és népzenekutató, fedezte fel a mohai hagyományt. Az első írásbeli említés is az ő, és Bartha Tibor újságcikkéhez köthető, ami 1961-ben jelent meg a Fejér Megyei Hírlapban.
A szokás fennmaradásához az is nagyban hozzásegített, hogy a fiatalabb generációk is lelkesen őrizik a néphagyományt. Mind a mai napig kulcsfontosságú a mohai fiúk dicséretreméltó vállalkozó kedve, a falu közössége pedig minden évben tudatosan készül a jeles napra.
A hagyományok, egészen konkrétan a tikverőzés menetének újratanulására soha nem volt szükség. Az egymást követő generációk tagjai fokozatosan adták és adják tovább egymásnak a szokás menetrendjét, az öltözetek készítésének praktikáit, és azon tudást, fortélyokat és taktikákat, amelyek a külső szemlélők számára láthatatlanok maradnak.
Az idei mohai Tikverőzést március 4-én tartják majd, így érdemes lehet kilátogatni a településre, ha valaki egy igazi magyar farsangi néphagyományban szeretne részt venni.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
