Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Babonákból és népszokásokból sosincs hiány, ha ünnepekről van szó, és ez az egész világra igaz. Szilveszterkor és újévkor pedig ezekből sokkal több van a világon, és azok merőben eltérhetnek azoktól, amiket mi ismerünk.
Magyarországon szinte minden újévi szokásunk az étel körül forog. Vannak, amiket kifejezetten ajánlott enni, hogy szerencse és pénz álljon a házhoz, másokat pedig kerülni kell hogyha nem akarjuk, hogy kifolyjon a pénz a kezeink közül.
A világ többi táján viszont inkább ruhákkal, ólomöntéssel és a régi dolgok kidobásával próbálják bevonzani a szerencsét
Írország:
Az írek szilveszter éjjelén kenyérrel űzik el a rossz szellemeket. A babona úgy tartja, hogy ha a falhoz vagy az ajtóhoz vágnak egy vekni kenyeret, az távol tartja a szellemeket és szerencsét hoz az új esztendőben.
Görögország:
A görögök Héra egyik jelképével, gránátalmával várják az újévet. Náluk ugyanis a gránátalma a szerencse, a termékenység és a jólét szimbóluma. Úgy tartják, ha január elsejének hajnalán, ha egy gránátalmát dobnak a bejárati ajtó elé, akkor azzal bebiztosítják mindazt, amit a gyümölcs jelképez.
Ecuador:
Az ecuadoriak madárijesztőt égetnek újévkor. Ez nagyon hasonlatos a mi télűző népszokásainkhoz.
Számukra ez az előző év rossz energiáitól való megszabadulást jelenti.
Spanyolország:
A spanyolok szokása vírusként terjedt el tavaly az interneten és szinte minden fiatal kipróbálta. Ők vesznek egy fürt szőlőt és éjfélkor 12 szőlőszemet megesznek róla. Minden szem egy hónapot jelent, és miközben megeszik az adott hónapot szimbolizáló szemet, kívánnak is valamit. A babona szerint ez az adott hónapban teljesülni is fog.
Egyes régiókban, és más spanyol ajkú országokban, azzal spékelik meg, hogy az asztal alá ülnek és úgy fogyasztják el a szőlőszemeket.
Latin-Amerika és a Fülöp-szigetek:
A két területet azért vontuk össze, mivel nagyon hasonlatos az újévi szokásuk.
A Fülöp-szigeteken december 31-én előnyben részesítik a pöttyös ruhadarabokat. Úgy tartják, hogy a ruhákon megjelenő pöttyök bevonzzák a pénzt, mivel nagyon hasonlítanak az érmékhez.
Latin-Amerika viszont ennél szenvedélyesebb vizekre evez. Számukra a vörös alsónemű hozza el a szerelmet és a boldogságot a következő évre.
Olaszország:
Az olasz hagyomány szerint szilveszterkor meg kell szabadulni a felesleges dolgainktól, hogy maradjon hely annak, ami igazán fontos. Az országban az ablakon szokták kihajigálni a már nem használt bútorokat és tárgyakat.
Németország, Finnország, Dánia és Norvégia:
Bár eléggé távol vannak egymástól, valahogy mégis mindegyik országnak ugyan az az egyik újévi szokásuk, amit rendszeresen alkalmaznak a következő év megjóslására. Ez pedig nem más, mint az ólomöntés.
Egy kis olvasztótégelyben megolvasztanak egy kis darab ólmot egy gyertya felett, majd a folyékony ólmot egy hideg vízbe öntik. Ahogy az ólom hirtelen megfagy, különböző furcsa alakokat ölt, amikből meg lehet jósolni, hogy mit hoz a következő esztendő.
Kolumbia:
A kolumbiaiak szilveszter napján egy üres bőröndöt tartanak maguknál, ezzel próbálják bevonzani, hogy sokat utazhassanak a következő 12 hónapban.
