12 szőlőszem az asztal alatt – így várják más országokban az újévet

A lencse és a bab sok pénzt hoz a házhoz, a malac kitúrja a szerencsénket, ellenben a hal és a csirke elúszik vele vagy elkaparja azt.

  • Rodler Lili

Babonákból és népszokásokból sosincs hiány, ha ünnepekről van szó, és ez az egész világra igaz. Szilveszterkor és újévkor pedig ezekből sokkal több van a világon, és azok merőben eltérhetnek azoktól, amiket mi ismerünk.

Magyarországon szinte minden újévi szokásunk az étel körül forog. Vannak, amiket kifejezetten ajánlott enni, hogy szerencse és pénz álljon a házhoz, másokat pedig kerülni kell hogyha nem akarjuk, hogy kifolyjon a pénz a kezeink közül.

A világ többi táján viszont inkább ruhákkal, ólomöntéssel és a régi dolgok kidobásával próbálják bevonzani a szerencsét

Írország:

Az írek szilveszter éjjelén kenyérrel űzik el a rossz szellemeket. A babona úgy tartja, hogy ha a falhoz vagy az ajtóhoz vágnak egy vekni kenyeret, az távol tartja a szellemeket és szerencsét hoz az új esztendőben.

Görögország:

A görögök Héra egyik jelképével, gránátalmával várják az újévet. Náluk ugyanis a gránátalma a szerencse, a termékenység és a jólét szimbóluma. Úgy tartják, ha január elsejének hajnalán, ha egy gránátalmát dobnak a bejárati ajtó elé, akkor azzal bebiztosítják mindazt, amit a gyümölcs jelképez.

Ecuador:

Az ecuadoriak madárijesztőt égetnek újévkor. Ez nagyon hasonlatos a mi télűző népszokásainkhoz.

Számukra ez az előző év rossz energiáitól való megszabadulást jelenti.

Spanyolország:

A spanyolok szokása vírusként terjedt el tavaly az interneten és szinte minden fiatal kipróbálta. Ők vesznek egy fürt szőlőt és éjfélkor 12 szőlőszemet megesznek róla. Minden szem egy hónapot jelent, és miközben megeszik az adott hónapot szimbolizáló szemet, kívánnak is valamit. A babona szerint ez az adott hónapban teljesülni is fog.

Egyes régiókban, és más spanyol ajkú országokban, azzal spékelik meg, hogy az asztal alá ülnek és úgy fogyasztják el a szőlőszemeket.

Latin-Amerika és a Fülöp-szigetek:

A két területet azért vontuk össze, mivel nagyon hasonlatos az újévi szokásuk.

A Fülöp-szigeteken december 31-én előnyben részesítik a pöttyös ruhadarabokat. Úgy tartják, hogy a ruhákon megjelenő pöttyök bevonzzák a pénzt, mivel nagyon hasonlítanak az érmékhez.

Latin-Amerika viszont ennél szenvedélyesebb vizekre evez. Számukra a vörös alsónemű hozza el a szerelmet és a boldogságot a következő évre.

Olaszország:

Az olasz hagyomány szerint szilveszterkor meg kell szabadulni a felesleges dolgainktól, hogy maradjon hely annak, ami igazán fontos. Az országban az ablakon szokták kihajigálni a már nem használt bútorokat és tárgyakat.

Németország, Finnország, Dánia és Norvégia:

Bár eléggé távol vannak egymástól, valahogy mégis mindegyik országnak ugyan az az egyik újévi szokásuk, amit rendszeresen alkalmaznak a következő év megjóslására. Ez pedig nem más, mint az ólomöntés.

Egy kis olvasztótégelyben megolvasztanak egy kis darab ólmot egy gyertya felett, majd a folyékony ólmot egy hideg vízbe öntik. Ahogy az ólom hirtelen megfagy, különböző furcsa alakokat ölt, amikből meg lehet jósolni, hogy mit hoz a következő esztendő.

Kolumbia:

A kolumbiaiak szilveszter napján egy üres bőröndöt tartanak maguknál, ezzel próbálják bevonzani, hogy sokat utazhassanak a következő 12 hónapban.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.