12 szőlőszem az asztal alatt – így várják más országokban az újévet

A lencse és a bab sok pénzt hoz a házhoz, a malac kitúrja a szerencsénket, ellenben a hal és a csirke elúszik vele vagy elkaparja azt.

  • Rodler Lili

Babonákból és népszokásokból sosincs hiány, ha ünnepekről van szó, és ez az egész világra igaz. Szilveszterkor és újévkor pedig ezekből sokkal több van a világon, és azok merőben eltérhetnek azoktól, amiket mi ismerünk.

Magyarországon szinte minden újévi szokásunk az étel körül forog. Vannak, amiket kifejezetten ajánlott enni, hogy szerencse és pénz álljon a házhoz, másokat pedig kerülni kell hogyha nem akarjuk, hogy kifolyjon a pénz a kezeink közül.

A világ többi táján viszont inkább ruhákkal, ólomöntéssel és a régi dolgok kidobásával próbálják bevonzani a szerencsét

Írország:

Az írek szilveszter éjjelén kenyérrel űzik el a rossz szellemeket. A babona úgy tartja, hogy ha a falhoz vagy az ajtóhoz vágnak egy vekni kenyeret, az távol tartja a szellemeket és szerencsét hoz az új esztendőben.

Görögország:

A görögök Héra egyik jelképével, gránátalmával várják az újévet. Náluk ugyanis a gránátalma a szerencse, a termékenység és a jólét szimbóluma. Úgy tartják, ha január elsejének hajnalán, ha egy gránátalmát dobnak a bejárati ajtó elé, akkor azzal bebiztosítják mindazt, amit a gyümölcs jelképez.

Ecuador:

Az ecuadoriak madárijesztőt égetnek újévkor. Ez nagyon hasonlatos a mi télűző népszokásainkhoz.

Számukra ez az előző év rossz energiáitól való megszabadulást jelenti.

Spanyolország:

A spanyolok szokása vírusként terjedt el tavaly az interneten és szinte minden fiatal kipróbálta. Ők vesznek egy fürt szőlőt és éjfélkor 12 szőlőszemet megesznek róla. Minden szem egy hónapot jelent, és miközben megeszik az adott hónapot szimbolizáló szemet, kívánnak is valamit. A babona szerint ez az adott hónapban teljesülni is fog.

Egyes régiókban, és más spanyol ajkú országokban, azzal spékelik meg, hogy az asztal alá ülnek és úgy fogyasztják el a szőlőszemeket.

Latin-Amerika és a Fülöp-szigetek:

A két területet azért vontuk össze, mivel nagyon hasonlatos az újévi szokásuk.

A Fülöp-szigeteken december 31-én előnyben részesítik a pöttyös ruhadarabokat. Úgy tartják, hogy a ruhákon megjelenő pöttyök bevonzzák a pénzt, mivel nagyon hasonlítanak az érmékhez.

Latin-Amerika viszont ennél szenvedélyesebb vizekre evez. Számukra a vörös alsónemű hozza el a szerelmet és a boldogságot a következő évre.

Olaszország:

Az olasz hagyomány szerint szilveszterkor meg kell szabadulni a felesleges dolgainktól, hogy maradjon hely annak, ami igazán fontos. Az országban az ablakon szokták kihajigálni a már nem használt bútorokat és tárgyakat.

Németország, Finnország, Dánia és Norvégia:

Bár eléggé távol vannak egymástól, valahogy mégis mindegyik országnak ugyan az az egyik újévi szokásuk, amit rendszeresen alkalmaznak a következő év megjóslására. Ez pedig nem más, mint az ólomöntés.

Egy kis olvasztótégelyben megolvasztanak egy kis darab ólmot egy gyertya felett, majd a folyékony ólmot egy hideg vízbe öntik. Ahogy az ólom hirtelen megfagy, különböző furcsa alakokat ölt, amikből meg lehet jósolni, hogy mit hoz a következő esztendő.

Kolumbia:

A kolumbiaiak szilveszter napján egy üres bőröndöt tartanak maguknál, ezzel próbálják bevonzani, hogy sokat utazhassanak a következő 12 hónapban.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.