"A Nemzetközi Ifjúsági Nap alkalmából, amelyet augusztus 12-én ünneplünk, meghívunk, hogy fedezd fel a Fiatal Európaiak interaktív eszközt, amely szórakoztató és könnyen érthető módon mutatja be a fiatalokról szóló statisztikákat" – olvasható az Eurostat oldalán.
Ha 16 és 29 év közöttiek vagytok, akkor összehasonlíthatjátok magatokat más magyar és európai fiatalokkal. Csak kiválasztotok egy országot és egy korosztályt, majd elindíthatjátok a nézelődést. Az angol nyelvű eszköz érdekes statisztikákat mutat be az élet és jólét, az egészség, a munka és oktatás, valamint a digitális világ témáiban. Mi azt állítottuk be, hogy 20-24 év közötti magyar nők vagyunk, ezért minden eredmény amiről írni fogunk rájuk vonatkozik.
Kiválasztva, hogy a karakterünk már rendelkezik egy diplomával megtudtuk, hogy a korosztályunk tizede van hasonló helyzetben Magyarországon. Ezzel az interaktív felületen egy Finnországtól Ciprusig terjedő skála elején lettünk elhelyezve. Kifejezetten meglepő, hogy az északi országban kevesebb mint a tíz százalék végzett el valamilyen szakot, míg Ciprusban majdnem a korosztály fele rendelkezik már diplomával.
| Messze még a 45 százalékos célkitűzés, kevés a diplomás Magyarországon |
Júniusban írtunk arról, hogy kevés a diplomás Magyarországon. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Romániában és Magyarországon volt a legalacsonyabb, harminc százalék alatti eredményt értünk el. Olaszország, Csehország és Bulgária követ minket a sorban. A legnagyobb arányt – több mint 60%-ot – Luxemburgban, Cipruson és Írországban mérték. Az Európai Tanács szeretné elérni, hogy 2030-ra a 25–34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya legalább 45 % legyen. Az uniós tagállamok közel fele már elérte a 2030-ra kitűzött célt. |
Ezután áttértünk a munkaerőpiacra, megnéztük mennyire gyakori, hogy ennyi idősen már dolgoznak az Unióban. A statisztikák szerint a nők több mint negyven százaléka vállal munkát, ez az arány Romániában a legalacsonyabb és Hollandiában a legmagasabb, ott több mint nyolcvan százalék. A legtöbben ebben a korban már a kiszámíthatóságot és stabilitást keresik, ennek ellenére a magyar fiatal nők több mint negyven százalékának még csak ideiglenes munkaszerződése van, ami természetesen lehet azért van így, mert az egyetem mellett csak így tudják megoldani.
Összefoglalva a fent említett beállításokkal (20-24 év közötti magyar nő) ilyen értékeket kaptunk:
Életmód és jólét a mamahotelben
Júliusban minden budapesti kerületben emelkedtek az albérletárak, de a megyeszékhelyeken sem sokkal jobb a helyzet. Meglehetősen nagy az áremelkedés tavaly júliushoz képest: idén a fővárosban átlagosan 7,4- 11,4 százalékkal kell többet fizetni egy albérletért. Az adatok szerint egy átlagos 55 négyzetméteres lakásért a fővárosban 250 ezer forintot kérnek havonta. Bár már a kollégium is egyre drágább, de még így is sokkal megfizethetőbb egy ottani szoba bérlése, mint egy albérlet fenntartása. Itt megnézhetitek, hogy milyen árakra számíthattok.
A magas bérleti díjak alapján egyáltalán nem meglepő, hogy a 20 és 24 év közötti magyar nők több mint hetven százaléka a szüleivel él még. Bár soknak tűnik ez az arány, mégsem meghökkentő adat, hiszen ugyanez a hetven százalék körüli érték jellemző Európára. Horvátországban a korosztály kevesebb mint tizede költözött el otthonról. Az elvándorlás is szóbajön ebben a kategóriában, de a statisztika alapján ez nem jellemző a huszonéves magyarokra, kevesebb mint tizedük ment külföldre. Erről nincs összeurópai adat, de a legtöbben Luxemburgban váltottak hazát, az ottani fiatal nők kicsit kevesebb mint a fele a határon túl próbál szerencsét.
Talán a legizgalmasabb, ugyanakkor legszubjektívabb kérdés maradt a végére. Mennyire vagy elégedett az életeddel? Alacsony, közepes, magas – nehéz besuvasztani a választ három ilyen tág kategóriába. Mi a közepest választottuk, így megtudtuk, hogy a fiatal nők fele érez hasonlóan itthon. Ezzel alulmaradtunk az európai átlagtól, de leginkább a hollandtól, ott ugyanis az emberek háromnegyede elégedett az életével legalább közepesen. Kíváncsiak voltunk a többi kategóriára is, mindenképp pozitív eredmény, hogy kevesebb az elégedetlen huszonéves nő, mint az unióban átlagosan és lényegesen több magyar kifejezetten elégedett az életével, ráadásul annyira nem is maradtunk el a legelégedettebb csehektől, mindössze hat százalék a különbség.
Decemberben kiderült, hogy melyik a legboldogabb ország Európában. Ausztria a 10-ből összesen 7,9 pontot ért el, megszerezve az első helyet, a második helyen, ugyan azzal a pontszámmal (7,7) Lengyelország, Finnország és Románia osztozik. A skála másik végén, a legalacsonyabb pontszámmal Bulgária áll. Magyarország az elért 6,9 pontjával csak Horvátországot, Lettországot, Görögországot, Németországot és az utolsó helyezett Bulgáriát előzte meg.
A kategória, amiben a magyarok teljesítenek a legrosszabbul
Egészség – összeségében viszonylag jó eredményeket kaptunk, mégis van egy kérdés, ahol a magyar 20-24 éves nők voltak a skála legrosszabbik felén. Majdnem minden fiatal nő egészségesnek érzi magát, nincs krónikus betegségük, összehasonlításként ez az arány 65 százalék Dániában, bár elképzelhető, hogy ott öbb embert diagnosztizáltak és ezért van ekkora eltérés. Több magyar sportol rendszeresen, mint átlagosan Európában, viszont többen is dohányoznak, mint bármelyik másik európai országban. A magyar fiatal nők közel harmada gyújt rá rendszeresen egy cigarettára, az európai átlag mindössze 16 százalék. Megnéztük, hogy ez csak a nőknél van-e így, de a férfiaknál még rosszabb adatok jöttek ki, majdnem a negyven százalékuk dohányzik.
Ha ti is kíváncsiak vagytok az eredményeitekre és, hogy mennyire tértek el a kortársaitoktól akár hazai vagy európai szinten, akkor érdemes kipróbálnotok az Eurostat új felületét. Mi most kifejezetten a nőkre fókuszáltunk, de természetesen a férfiakról is találtok adatokat vagy akár összesített statisztikákat is elérhettek néhány gombnyomással.
