Kiderült, hogy melyik a legboldogabb ország Európában

Az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérése alapján Ausztria lett a legboldogabb ország. Magyarország a sor végén kullog.

Az Eurostat életminőségi mutatóinak éves közzétételében Ausztria a 10-ből összesen 7,9 pontot ért el, amivel az Európai Unió tagállamai közül a legboldogabb ország lett. A második helyen, ugyan azzal a pontszámmal (7,7) Lengyelország, Finnország és Románia osztozik.

A skála másik végén, a legalacsonyabb pontszámmal Bulgária áll. Ez az egyetlen ország, ami kevesebb, mint hat (5,6) pontot ért el a válaszadók életével való elégedettség indexében.

Magyarország az elért 6,9 pontjával, amivel csak Horvátországot, Lettországot, Görögországot, Németországot és az utolsó helyezett Bulgáriát előzte meg.

Az Eurostat szerint a kiadványuk célja, hogy az „európai országok szubjektív jóléti tendenciáját megmutassák”. Hozzátették, hogy az uniós polgárok általában elégedettek voltak az életükkel, amit a 10 pontból átlagosan 7,1 pontra értékeltek. Ez alapján Magyarország az átlag alatt teljesített.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók általános elégedettségét erősebben befolyásolta az iskolai végzettség, a család és a pénzügyi stabilitás, mint a gazdasági tényezők.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.