A 20 legjobb európai város között sem szerepel Budapest.
Az elmúlt években egyre csábítóbb lett az amerikaiak számára, hogy Európába költözzenek. Csak a tavalyi évben több mint 75 ezer amerikai állampolgár döntött amellett, hogy egy európai városban éljen tovább – írta meg a Pénzcentrum a Global Citizen Solutions októberi cikke kapcsán.
Hollandiában az elmúlt öt évben 15 500 főről 24 ezerre nőtt az ott élő amerikai állampolgárok száma. Emellett Spanyolországban, az Európai Unió statisztikái szerint ugyanebben az időszakban, 13 százalékkal nőtt az USA-ból odaköltözöttek száma.
A jelenség hátterében az áll, hogy a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak lehetnek egyes európai városokban, mint Amerikában, és nem mellesleg szinte mindenhol beszélik az angol nyelvet, amivel könnyen munkát is tudnak találni.
A lap ezért megnézte, hogy európa mely helyein lehet a legjobban élni.
A legjobb európai városok listája a következő:
Budapest ugyan nem került fel a listára, de a KSH friss népszámlálási adataiból az kiderült, hogy összesen 1538 amerikai állampolgár él jelenleg a magyar fővárosban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
