Kiderült, hány magyar fiatal tervezi, hogy elmegy szavazni az EP-választáson

Ebben is jócskán az uniós átlag alatt vagyunk.

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a 18-30 év közötti fiatalok az EU-ban a demokráciához, amit a Népszava szúrt ki. Ebből kiderült többek között, hogy a 30 év alatti magyarok mindössze 28 százaléka gondolja, hogy a szavazás a leghatékonyabb módja, hogy hallassa a hangját, ugyanez az arány az Európai Unióban 38 százalék.

Ráadásul a magyar fiatalok csupán 51 százaléka tervezi, hogy a júniusi EP-választáson szavazni fog. Ehhez képest az EU-átlag 64 százalék.

Arról nem is beszélve, hogy a fiatal magyar felnőttek 26 százaléka azt mondta, nem érdekli a politika, ezért nem él majd a szavazati jogával vagy bizonytalan, hogy elmegy-e szavazni júniusban.

Érdekes, hogy ennek ellenére a magyarok 76 százaléka válaszolta azt, hogy az EU hatással van a mindennapi életére, ami Portugália, Málta és Románia után a legmagasabb arány.

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy az iskola és az oktatási rendszer mennyire készítette fel őket arra, hogy felismerjék az álhíreket. Ezzel csak a magyar fiatalok 68 százaléka értett egyet, ami a legalacsonyabb az uniós tagországok közül.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.