Ebben is jócskán az uniós átlag alatt vagyunk.
A legfrissebb Eurobarometer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a 18-30 év közötti fiatalok az EU-ban a demokráciához, amit a Népszava szúrt ki. Ebből kiderült többek között, hogy a 30 év alatti magyarok mindössze 28 százaléka gondolja, hogy a szavazás a leghatékonyabb módja, hogy hallassa a hangját, ugyanez az arány az Európai Unióban 38 százalék.
Ráadásul a magyar fiatalok csupán 51 százaléka tervezi, hogy a júniusi EP-választáson szavazni fog. Ehhez képest az EU-átlag 64 százalék.
Arról nem is beszélve, hogy a fiatal magyar felnőttek 26 százaléka azt mondta, nem érdekli a politika, ezért nem él majd a szavazati jogával vagy bizonytalan, hogy elmegy-e szavazni júniusban.
Érdekes, hogy ennek ellenére a magyarok 76 százaléka válaszolta azt, hogy az EU hatással van a mindennapi életére, ami Portugália, Málta és Románia után a legmagasabb arány.
A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy az iskola és az oktatási rendszer mennyire készítette fel őket arra, hogy felismerjék az álhíreket. Ezzel csak a magyar fiatalok 68 százaléka értett egyet, ami a legalacsonyabb az uniós tagországok közül.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
