Ebben is jócskán az uniós átlag alatt vagyunk.
A legfrissebb Eurobarometer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a 18-30 év közötti fiatalok az EU-ban a demokráciához, amit a Népszava szúrt ki. Ebből kiderült többek között, hogy a 30 év alatti magyarok mindössze 28 százaléka gondolja, hogy a szavazás a leghatékonyabb módja, hogy hallassa a hangját, ugyanez az arány az Európai Unióban 38 százalék.
Ráadásul a magyar fiatalok csupán 51 százaléka tervezi, hogy a júniusi EP-választáson szavazni fog. Ehhez képest az EU-átlag 64 százalék.
Arról nem is beszélve, hogy a fiatal magyar felnőttek 26 százaléka azt mondta, nem érdekli a politika, ezért nem él majd a szavazati jogával vagy bizonytalan, hogy elmegy-e szavazni júniusban.
Érdekes, hogy ennek ellenére a magyarok 76 százaléka válaszolta azt, hogy az EU hatással van a mindennapi életére, ami Portugália, Málta és Románia után a legmagasabb arány.
A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy az iskola és az oktatási rendszer mennyire készítette fel őket arra, hogy felismerjék az álhíreket. Ezzel csak a magyar fiatalok 68 százaléka értett egyet, ami a legalacsonyabb az uniós tagországok közül.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
