Szinte az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó, mint Magyarországon

Hatvanhetedik – Magyarországnak ezt a helyezést sikerült elérnie a 180 vizsgált ország közül.

  • Tornyos Kata

Ma van a sajtószabadság világnapja, ilyenkor szokta közzétenni a sajtószabadásgról szóló indexét a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Magyarország a 67. helyen végzett a listán, ami tavalyhoz képest öt helynyi javítást jelent. Még ígyis – Szerbiát leszámítva – az összes szomszédos országban szabadabb a sajtó.

Több afrikai ország is megelőz minket, például Mauritius, Gambia és Libéria. A jelentésben azt írják Magyarországról, hogy a sajtószabadság ragadozójaként leírt Orbán Viktor miniszterelnök valódi médiabirodalmat épített. Habár független médiaszervezetek jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, politikai, gazdasági és szabályozási nyomásnak vannak kitéve.

Kiemelik, hogy bár a magyar újságírókat ritkán vagy egyáltalán nem éri fizikai támadás vagy indokolatlan rendőri kihallgatás, de Magyarország az egyetlen Európai Uniós tagállam, amely megfigyelte az újságírókat a Pegasus szoftver használatával. Az uniós tagországokat nézve Málta és Görögország végzett hátrébb, mint Magyarország.

Norvégia a felmérés győztese, azt írja róluk a szervezet, hogy a sajtószabadságot védő jogi kereteik erőteljesek. A média piaca élénk, egy erős közszolgálati műsorszóróval és sokszínű magánszektorral, kiadó cégek biztosítják a széleskörű szerkesztői függetlenséget. Dánia és Svédország végzett a második és harmadik helyen. A Kelet-Afrikában található Eritrea lett az utolsó a listán, Szíria a 179. és Afganisztán a 178. helyen végeztek.

A Világ Sajtószabadság Index célja az újságírók és a média szabadságának összehasonlítása 180 területen. Minden ország vagy terület pontszáma öt mutató alapján tevődik összek, amelyek tükrözik a sajtószabadság helyzetének összetettségét: politikai összefüggések, jogi keretrendszer, gazdasági összefüggések, szociokulturális kontextus és biztonság. Ezek alapján Magyarország 62,98 pontot szerzett a 100-ból.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.